Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunkhétvégi programajánló


A placebo-hatás


A placebo, a hatóanyag nélküli tabletta praktikus kellék a gyógyszerek klinikai kipróbálása során. A törzskönyvezhető gyógyhatást egzakt összehasonlító vizsgálatok eredményeivel kell bizonyítaniuk a gyógyszerészeknek, ezért az új gyógyszert kipróbáló betegek csoportja mellett mindig van egy kontroll betegcsoport is, amelynek tagjai placebót kapnak. A fejlesztők a valódi gyógyszerektől várják a gyógyulást, megfigyelések azonban azt mutatják, hogy legtöbbször a placebo is hat, mellékhatásokat is okozhat, sőt, rá lehet szokni. A placebo-hatás mechanizmusának vizsgálata ezért egyre gyakrabban tudományos vizsgálatok tárgya.

A klasszikus tudományos nézetek alapján gyógyító orvosok többsége ugyan elismeri, hogy a betegeknek jót tesz, ha hisznek a gyógyulásban, és tapasztalja a valódi hatóanyag nélküli szerek okozta állapotjavulásokat, mégsem veszi igazán komolyan azokat. A szakemberek általában bizonytalannak, múlandónak tartják a hatást, valami megmagyarázhatatlan "lelki" dolognak. Holott a placebo-hatás egzaktul megfigyelhető és mérhető, és a hatás mechanizmusának megismerése a szervezet gyógyulási folyamatának alapvető feltételeire világíthat rá.

Az állatvilágban gyakori mimikri jelensége figyelhető meg a placebót fogyasztó betegek szervezetében. A hagyományos gyógyszer várt hatását tökéletesen mímelheti a hatóanyag nélküli készítmény. A korábbi elképzelésekkel ellentétben nem csupán általános közérzetjavulást okozhat a placebo, hanem a konkrét tüneteket enyhíti a betegek közel felénél. Még a valódi hatóanyag által kiváltott mellékhatásokat is jól utánozza a placebo. Azokat a kellemetlen kísérő tüneteket is észlelték a betegek a fejfájástól, a hányingeren keresztül a hallucinációkig, amelyekről tudták, hogy az eredeti gyógyszer szedése esetén számíthatnak. Illetve ők úgy tudták, hogy a valódi gyógyszert fogyasztják, és épp ez lehet a mechanizmus kulcsa: a betegek tudata saját bajukról, és gyógyulásuk módjáról.

Tihanyi Bence rajza

Úgy tűnik, hogy nemcsak a mesterséges vegyületek, hanem a remény is képes biokémiai változásokat okozni a szervezetben. A hatás egyértelmű, ezt mutatja az a kísérlet is, amelyben amerikai orvosok szemölcsök eltávolítására vállalkoztak. Azt ígérték pacienseiknek, hogy a színes festékanyaggal bekent szemölcsök leesnek mire a festék lekopik, és a szemölcsök valóban eltűntek. Egy másik kísérletben a betegekkel cukros vizet itattak, egy részük úgy tudta, hogy hánytatószer van az oldatban, a csoport másik felének azt mondták, hogy egy új üdítőitalt kóstoltatnak meg velük. Akik hánytatószerként itták meg a folyadékot, valamennyien hánytak is.

Jelenleg két elmélet létezik a placebo által kiváltott fiziológiai folyamatok magyarázatára. Az egyik szerint a placebo mérsékli a beteg szorongását, megerősíti a gyógyulásba vetett hitét, és ez által csökken a szervezetre ható stressz, amelynek folyamatos megléte számos testi tünetért felelős. A másik hipotézis szerint a placebo beindítja a szervezet belső fájdalomcsökkentő hormonjai, az endorfinok termelődését. Ez utóbbi elképzelést támasztja alá az a tapasztalat, hogy a drogfüggőség kezelése használt naloxon, amely blokkolja az endorfin termelést, megszünteti a placebo fájdalomcsökkentő hatását.

A placebo-hatást próbálják pszichológiai és szociológia mechanizmusokkal is magyarázni a kutatók. Szerintük a hatás a feltételes reflex kialakulásához hasonlóan jön létre, és valóban akkor a leghatékonyabb a placebo, ha korábban a beteg már legalább egyszer megismerte a valódi gyógyszer hatását. Egy nap gyógyszeres kezelés után a beteg szervezete megtanulta, hogy mit várhat az adott kémiai szertől, és az a hatás a későbbiekben jól kiváltható volt a placebóval.

A placebo azonban nemcsak javítani tud a betegek állapotán, hanem rontani is. Egy klinikai kísérletben a betegek piros és kék színű placebo tablettákat kaptak. A piros tablettát fogyasztók jobban lettek, a kéket bevevők tünetei súlyosbodtak. Így ismerték fel az orvosok az úgynevezett nocebót, amely definíciója szerint: " rosszullétet okoz, anélkül, hogy annak bármilyen szervi alapja lenne".

Léteznek olyan elképzelések is, amely szerint a placebónak nem sok köze van az általa kiváltott hatásokhoz, hanem a legtöbb esetben a beteg szervezetében bekövetkező változások spontán gyógyulásokra, vagy visszaesésekre hívják fel a figyelmet. Mindenestre egyre nagyobb társadalmi visszhangot ver fel a placebo jelensége. A Helsinki Emberi Jogok Nyilatkozata szerint etikai szempontból aggályos lehet placebo alkalmazása. Az Egyesült Államokban civil szervezetek alakulnak, amelyek emberkísérletekről beszélnek, és tiltakoznak a placebót használó klinikai gyógyszer kipróbálások ellen. Orvosi körökből is sokan ellenzik a hatékony gyógyszerek placebóval történő kiváltását, ők egyrészt szakmai hitelük megrendülésétől tartanak, másrészt szerintük a legtöbb korszerű gyógyszer célirányosan és biztosan hat azokban az esetekben is, amikor a placebo hatása bizonytalan. A téma kutatói azonban úgy vélik, hogy a placebo-hatás pontos feltérképezése a szervezet öngyógyító kapacitásai tudatos felszabadítását eredményezheti, és ezzel a klasszikus orvostudomány művelőin kívül, a betegek is jól járnának.


BioMedNet

2001. július 26.

         

üres
© pipacs.hu
webmester