Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunkhétvégi programajánló


Mosószer helyett baktériumfertőzés


A genetikailag módosított baktériumokkal megfertőzött szövet képes lélegezni, és megemészti a szennyeződéseket. Amerikai kutatók verejtékkel és testszaggal táplálkozó baktériumok előállításával kísérleteznek.

Elképzelhető, hogy hamarosan nem lesz többé szükség nagymosásra, és a mosószer- és mosógépgyártók is lehúzhatják a redőnyt. Amerikai kutatók szerint az öntisztuló ruhadaraboké a jövő.

Tihanyi Bence rajza

A University of Massachusetts kutatói a selyemkóró növény rostjaiból készített fonalat a medúza fluoreszkáló festékanyagát termelő genetikailag módosított baktériumokkal fertőzték meg. A mezei gyomnak számító selyemkórót egykor textíliák előállítására használták, de napjainkban is készítenek selyemszálakat belőle.

A kísérlet során a fonalat izzadságcseppekkel itatták át, ez lett a baktériumok táptalaja. A kutatók a fluoreszcencia terjedésének megfigyelésével követték nyomon a mikrobák szaporodását a fonálon. Arra voltak kíváncsiak milyen hosszú ideig marad életben a baktériumkolónia. Azt tapasztalták, hogy, amikor a tápanyagul szolgáló izzadtság, és a testszagért felelős fehérjék elfogytak, a mikrobák szaporodása leállt, és a baktériumok nyugalmi állapotba kerültek. Majd táplálékhoz jutva újra aktivizálódtak. A kutatást vezető Alex Fowler szerint egyéb emberi váladék jelenléte tovább fokozza a mikrobás öntisztulást.

A hajforgó és a bőrléc-mintázat az embernél sem csak a külsőségekről nyújt felvilágosítást. Különböző fejlődési rendellenességgel született emberek, például a Down-kórosok ujjlenyomatának mintázata eltér az átlagtól, és szokatlan elhelyezkedésű hajforgókkal is rendelkeznek.


New Scientist

2001. július 22.

         

üres
© pipacs.hu
webmester