Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunkhétvégi programajánló


Kelet-európai adatok felhasználása a rákmegelőzésben


A fehérvérsejtekben mérhető kromoszóma rendellenségek felvilágosítást adhatnak a daganatos megbetegedésekről már az egészen korai stádiumban is - hangzott el a múlt héten Lyonban rendezett NATO megbeszélésen. A találkozón megállapodás született a kelet-európai országokban a 70-es évek óta gyűjtött citogenetikai adatok felhasználásáról a rákmegelőzésben.

A kromoszóma rendellenességek megbízhatóan jelzik daganatos betegségek egyes típusainak jelenlétét az emberi szervezetben, ezért biomarker-eknek tekinthetőek a diagnosztikában. A genovai National Institute of Cancer Research környezetvédelmi járványtannal foglalkozó professzora, Stephano Bonassi szerint a daganatos megbetegedéseket jelző biomarkerek használata hasonló jelentőséggel bír, mint harminc évvel ezelőtt annak felismerése, hogy a koleszterinszint mérésével előre jelezhető a szívinfarktus kockázata. Bizonyos rákfajták szűrhetővé válhatnak a fehérvérsejtek kromoszómavizsgálatával.

Öt európai ország (Olaszország, Spanyolország, valamint a skandináv országok) citogenetikai adatainak elemzését végezte el tavaly a NATO által támogatott European Study Group on Cytogenetic Biomarkers and Health (ESCH) nemzetközi kutatócsoportja. A Cancer Research című szakfolyóiratban közölt jelentésükben azonban leszögezték, hogy több adatot figyelembe vevő, szélesebb körű vizsgálatra van szükség a megbízhatóbb következtetésekhez.

Számos kelet-európai országban, így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, és Lettországban az adott országok munkaegészségügyi rendelkezéseinek értelmében a 70-es évektől folyamatosan nyilvántartásba vették a veszélyes iparágakban dolgozók citogenenetikai adatait, köztük a fehérvérsejtek kromoszóma rendellenességeire vonatkozó információkat. A rendszeresen vizsgált dolgozók bányászok, vegyi üzemek, és atomerőművek munkásai voltak. Különböző környezeti hatások okozhatnak kromoszóma rendellenességeket, így karcinogén (rákkeltő) vegyszerek alkalmazása a vegyiparban, a nehézfémek, mint az akkumulátor gyártás során használt higany és kadmium, valamint az ionizáló sugárzás, amely az atomerőművek dolgozóit éri.

Régóta folytak járványtani kutatások a veszélyeztetett csoportba tartozók között, de eddig még nem hozták összefüggésbe a fehérvérsejtekben megfigyelhető kromoszóma rendellenességeket az adott iparágra jellemző daganatos megbetegedésekkel. Ilyenek a bányászokat kiemelten fenyegető tüdőrák, vagy az atomerőművek dolgozóinak körében az átlagosnál nagyobb számban megfigyelhető, a pajzsmirigyet érintő daganatos megbetegedések.

A NATO megbeszélésen döntés született a korábban bizalmasan kezelt kelet-európai citogenetikai adatok nyilvánosságra hozataláról, és azok felhasználásáról az Európára kiterjedő rákmegelőzési programban. A szakértők megállapodtak a jövőben vizsgálatra kerülő vérminták szabványaiban is. Ahhoz, hogy a kromoszómavizsgálatot el lehessen végezni, a vérmintában legalább 100 osztódó állapotban lévő fehérvérsejtre van szükség. Ha a fehérvérsejtek kromoszóma rendellenességei elérik a 2 százalékot, az közepes mértékű kockázatot jelent a rák kialakulására, 4 százalékos kromoszóma eltérési szint esetén a kockázati tényező már magasnak számít. A tartósan fennmaradó kromoszóma eltérések vizsgálata még közelebb vihet a daganatos betegségek előrejelzésének folyamatában, mivel ezek a változások megmaradnak a sejtek osztódása után is, ellenállnak a minden sejtben működő természetes javító mechanizmusoknak. A letört kromoszóma darabok áthelyeződése más kromoszómákra például leukémiás megbetegedést valószínűsít.

A biomarkerek használatán alapuló vizsgálatok, azonban statisztikus jellegűek, főként arra alkalmasak, hogy az adott népességcsoportra nézve határozzák meg a kockázati tényezőt. " A kromoszóma rendellenességek mérésével csak csoportszinten tudjuk meghatározni a rákos megbetegedések kialakulásának valószínűséget, az egyedi esetek felderítésére a módszer önmagában nem alkalmas" - hívta fel figyelmet a vizsgálatok korlátira Juozas Lazutka genetika professzor a litván küldöttségét vezetője. A módszert leginkább a közegészségügyi rendelkezések megalkotásakor érdemes figyelembe venni, a rákos megbetegedések munkahelyi veszélyeztető körülményeinek feltárása érdekében.


Cancer Research, Sabine Louet tudósítása a Lyon-i NATO találkozóról

2001. április 23.

         

üres
© pipacs.hu
webmester