Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunkhétvégi programajánló


Agyonszeretett pandák


A veszélyeztetett állatfajok szimbólumává lett panda az utóbbi időkig úgy tűnt, hogy a természetvédelem sikertörténete lehet. A kihalófélben lévő bambuszevő emlős természetes életközösségét az elmúlt években sikerült helyreállítani Kínában. A pandák miatt a dél-nyugat-kínai Vulung Nemzeti Parkba áramló turisták tömegei azonban újabb veszélyt jelentenek az állatokra.

A jellegzetes külsejű fekete-fehér bundás, érzékeny állatok szaporodásához és fennmaradásához változatos vegetációs mintázatot mutató erdőre van szükség. A pandák tíz százaléka a Szecsuán tartománybeli Vulung Nemzeti Parkban él, amelynek erdeit szisztematikusan irtják a helybéliek, épp a turisták miatt. A gondot az okozza, hogy Nemzeti Parkban élők száma megduplázódott az elmúlt időszakban. A parkon belül főként a tibeti etnikai kisebbséghez tartozó lakosság él, továbbá fiatal önkéntesek költöztek a területre, akik városi munkájukkal felhagyva a pandák védelmének kívánják szentelni idejüket.

Jelenleg az 500 000 hektáros terülten vadon élő pandaállomány ezer egyedből áll. A Vulung Nemzeti Parkot 1975-ben hozták létre, amikor az akkori 145 egyedből álló panda populáció 72 egyedre csökkent. A pandáknak olyan hegyi erdőkre van szükségük, ahol örökzöld növények és lombhullató fák találhatók vegyesen, és nagyobb mennyiségben jelen van a pandák táplálékául szolgáló bambusz. A pandák fészküket a fák lombkoronájában építik, és növekedésükhöz rengeteg bambuszt majszolnak el. De még az ideális körülmények között élő állatok is nehezen szaporodnak, mivel igen körülményes az egyetlen utódot világra hozó nőstények megtermékenyülése.

A parkban élő emberek viszont nagy ütemben sokasodnak. A Vulungban élő tibetiekre nem vonatkozik az egyetlen gyermeket támogató kínai születésszabályozási politika. Több embernek viszont több tüzelőre van szüksége a főzéshez, fűtéshez. Tüzelőanyag szükségletüket általában a lakhelyükhöz legközelebb eső erdő kivágásával oldják meg. A park évente több mint 50 000 turistát fogad, akik nagy mennyiségben vásárolnak a helyi jellegzetességnek számító füstölt disznóhúsból. A szinte nagyüzemi füstöléshez további fára van szükség, amelyet szintén a védett területen vágnak ki a helybéliek.

Ugyanakkor a fejlődő országok természetvédelmének épp az lehet a kulcsa, hogy a helybéli lakosságot érdekeltté teszik a veszélyeztetett természeti értékek védelmében azáltal, hogy munkahelyet és rendszeres jövedelmet biztosítanak számukra. A szakembereknek ezzel a kihívással kell szembenézniük a Vulung Nemzeti Parkban is. Olyan tevékenységet szeretnének biztosítani a helybélieknek, amellyel nem pusztítják környezetüket.


Science

2001. április 18.

         

üres
© pipacs.hu
webmester