Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


a témához kapcsolódó oldalak
a páviánok stressztűrő képességéről februárban írtunk
010223-pavian.htm
A páviánok költséges hátsója


Az állatvilág bővelkedik viselőjük minőségét fennen hirdető szexuális díszekben. A pávatoll és a fülemüle éneke mellett a páviánok nőstényeinek piros hátsója is ezek közé tartozik. Új kutatások szerint ugyanis nem egyszerű figyelemfelkeltő eszközzel állunk szemben, hanem egy, a nőstények reproduktív értékét híven tükröző, rendkívüli költségekkel járó jelről.

A nagyobb duzzanattal megáldott pávián nőstények fiatalabb korukban válnak ivaréretté, gyakrabban tüzelnek, több utódot hoznak a világra, ráadásul utódaik között a későbbiekben jobbak lesznek a túlélési mutatók. A hímek a nagyobb duzzanatot viselő nőstényekkel való párosodásért bőszebben küzdenek, több sérülésnek téve ki magukat. Íme a száraz tények, egy új kutatás megállapításai a páviánok életéről.

Ez az első eset, hogy egy emlősfaj nőstényeit szexuális hirdetésen kapták a kutatók, holott eddig az volt a feltevésük, hogy a nőstényeknek nem okoz gondot megnyerni a hímek figyelmét. Hogy mégis kialakultak az effajta jelzések, a szakértők szerint arra utal, hogy a hímek mérlegelik a párosodással járó költségeket, és erőfeszítéseik mértékéről ennek alapján döntenek. Ez a nőstényeket arra készteti, hogy egymással közvetett módon versengjenek.

Az alfeleken vöröslő duzzanatok meglehetősen sokba kerülnek. A nőstény testtömege ilyenkor úgy 14 százalékkal megnő, a képződmény akadályozza a mozgásban, paraziták támadásainak remek támadási felületet nyújt, fogékonyabbá teszi a fertőzésekre, és mindennek a tetejébe még nyilvánvalóan kényelmetlenül is esik rajta az ülés. Az evolúcióban nagy jelentősége van annak, hogy bizonyos jelzések költségekkel járnak, így ugyanis a gyengébb kvalitású nőstények nem tudnak csalni. Amennyiben a páviánok nőstényei valódi kvalitások hiányában nem tudnak szép nagy duzzanatot növeszteni, a hímek vakon bízhatnak a jelzésekben.

Annak megítélésében, hogy a páviánhölgyek hátsójának van-e az egyedek reproduktív értékével összefüggő jelzésértéke, a kutatóknak segítségükre voltak a tanzániai Gombe Nemzeti Park páviánjainak életét 1967 óta dokumentáló videofelvételek. Miután a nőstények szaporodási sikere, "tenyésztörténete" és a duzzanatoknak a felvételeken jól látható mérete között pozitív kapcsolatot találtak, arra a megállapításra jutottak, hogy az valóban a szexuális értéket hirdeti.

A főemlősök között nem ritka a páviánokéhoz hasonló ivari duzzanatok jelenléte. Úgy tűnik, az evolúció során háromszor is kialakult, és többnyire a promiszkuitásban élő fajok körében bevett szokás. Az emberi faj nőstényeinek hátsó fele nem duzzad meg a legtermékenyebb napokon, ha azonban a régi korok divatjára gondolunk, találunk a páviánok hátsójához hasonló elemeket. Egyes antropológusok a nagy mellekről, a derék-csípő arányról tartják azt, hogy a nők reproduktív minőségét jelzik. De vajon fogják-e a férfiak ezeket a jelzéseket? Talán igen. Van egy kelet-afrikai törzs, melynek tagjai közvetve, a teltségből és a bőr tónusából ítélik meg a feleségnek kiszemelt lányok reproduktív értékét. A törzs szokásai szerint többet fizetnek az olyan menyasszonyért, aki korábban kezdett menstruálni.


Nature

2001. március 12.

		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester