Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


Kokainisták agya


A kokainfogyasztók agya a vártnál sokkal kevésbé reagál az ingerlésre. Ez a hatás a Yale University kutatói szerint akkor is fennmarad, amikor a kábítószer már kiürült a szervezetből.

A vizsgálat megállapította, hogy a rendszeres kokainfogyasztás visszafordíthatatlan agykárosodáshoz vezet, a szer hatására ugyanazok az agyterületek sérülnek, mint a krónikus alkoholizmus, és egyéb mérgező drogok használata esetén. Dr. Nashaat Boutros és munkatársai különleges mágneses szerkezetet használtak a kísérletek során, amely a koponyacsont megbontása nélkül közvetlenül az agykéregre fejt ki ingereket. Ezt az úgynevezett transzkraniális mágnes stimulációt (TMS) közel tíz éve használják a neurológiai megbetegedések felismerésére, és három éve alkalmazták először a pszichiátriai betegek agykérgi funkcióinak mérésére. A Yale University kutatócsoportja a módszerrel tíz olyan kokainfüggő személy agykérgi aktivitását mérte, akik már három hete nem fogyasztottak kábítószert.

A kutatókat meglepte, hogy a kokainfüggők agya csak az erősebb ingerlésre reagált. Ennek épp az ellenkezőjét várták volna, eddigi elképzeléseik szerint ugyanis a kábítószer-élvezet csökkenti az agy ingerküszöbét, így a kísérleti alanyok agyát már az átlagosnál kisebb impulzusoknak is ingerelniük kellett volna. A kutatók kézzel irányított mágneses tekerccsel ingerelték a motoros agykéreg azon részeit, amelyek a kéz és az ujjak mozgását irányítják. A megfelelő erősségű ingerre a kísérleti alany ujjai megmozdultak. A kísérletben azoknál a kontroll személyeknél, akik nem kábítószereztek korábban, végülis azt tapasztalták a kutatók, hogy fele akkora ingerre mozdultak meg ujjaik, mint a kokainistáké. "Valamilyen oknál fogva a kokainisták agya jobban ellenáll az ingerlésnek" - állapította meg Boutros.

A kokain stimuláló és függőséget kiváltó hatása az agyban úgy érvényesül, hogy gátolja az idegsejtekben a dopamin felvételét. A dopamin agyi ingerületátvivő anyag, amely az agykéreg különböző területein fejti hatását, és közvetve vagy közvetlenül felelős a kábítószer-függőségért. "A kiinduló hipotézisünk azon a megfigyelésen alapult, hogy a kokainnal hosszabb ideje élő személyek sokszor paranoiddá váltak, pánikreakciókat, és rohamokban jelentkező erős szorongást figyeltünk meg náluk" - magyarázza Boutros. "A kokainisták agyának idegsejtjei szinte állandóan a tüzelés állapotában vannak, ezért azt vártuk, hogy az idegsejtek már kisebb ingerekre is reagálnak. De a kísérlet eredményei nem igazolták várakozásunkat."

Két elméletet állítottak fel a kutatók a jelenség magyarázatára. Az egyik szerint a kokainfüggők agya oly mértékben sérült, hogy már nem tud megfelelően reagálni az ingerekre. A másik elképzelés szerint a kokainnal folyamatosan túlstimulált agy védekezési mechanizmusáról van szó - a függők idegrendszere annyira hozzászokott a mesterséges ingerekhez, hogy enyhébb, átlagos ingerekre már nem is reagálnak, agyukban túlkompenzálási mechanizmus figyelhető meg.

"Az agy túlérzékeny válasza a kokain okozta ingerlékenység és szenvtelenség (jitter-cool)"- folytatta Boutros. "Adataink szerint a rendszeres kokain-fogyasztás folyamatos agykérgi izgalmat okoz, és ez vagy a gátló mechanizmusok megerősödését, vagy az ingerlési mechanizmusok csökkenését okozza. Szerintünk ez a hatás megszokható, a kokainmámor fokozza az agykérgi izgalmat, ami rohamokban jelentkezik."


Biological Psychiatry

2001. február 28.

         

üres
© pipacs.hu
webmester