Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk




A korom is melegíti Földünket


Egy új tanulmány megállapításai szerint ezidáig tudomást sem vettünk a globális felmelegedés második legfontosabb tényezőjéről, pedig az egy igazán közönséges anyag. Mark Z. Jacobson, az amerikai Stanford University környezetmérnök kutatója azt állítja, a korom a felmelegedésnek akár 15-30 százalékáért is felelőssé tehető.

Kémiailag egyszerűen elemi szén alkotja ezt az anyagot, amely a fosszilis tüzelőanyagok, főként a dízelolajok, a kőszén, a földgáz és a kerozin elégetésekor, valamint a biomassza eltüzelésekor jut a légkörbe. A korom szemcséi összekeverednek a levegőben található részecskékkel, legyenek azok koszszemek, vagy valamely vegyi anyag összetevői. Jacobson állítása szerint ez a jelenség kulcsfontosságú, mert a szén mellett más anyagokat is tartalmazó szemcsék több napfényt nyelnek el, és kétszer annyi hőt sugároznak ki, mint a szén tiszta szemcséi. Ezzel a tulajdonságával pedig a korom a globális felmelegedés jelentős tényezőjévé válhat. A kutató szerint nem kétséges, hogy az üvegházhatású gázok mellett az emberi tevékenységből származó korom kibocsátását is csökkenteni kell, ha lassítani akarjuk az éghajlat felmelegedésének ijesztő ütemét.

Tihanyi Bence rajza

De vajon a szénszemcsék milyen állapotban fordulnak elő a légkörben? Megmaradnak tiszta elemi szénnek? Vagy rutinszerű az a jelenség, hogy összekeverednek más részecskékkel? Ezen kérdések megválaszolására Jacobson számítógépes modellt hívott segítségül. A légkörben található fő részecskék kibocsátását, mozgását, és átalakulásait szimuláló modell futtatásának eredményei azt mutatták, hogy öt nappal a légkörbe való belépés után a korom szemcséi valóban összekeverednek a légkör további részecskéivel. Ez jól összecseng azzal az 1999-es megfigyeléssel, amely szerint az Atlanti-óceán északi része felett található szulfátszemcsék 93 százalékában elemi szenet is találtak. Jacobson a légkörbe jutó korom tonnáinak a bolygó éghajlatára kifejtett esetleges hatásait elemezve megdöbbentő eredményre jutott: a kevert koromszemcsék hatása felülmúlja a metánét is, azaz a korom a szén-dioxid után a második legjelentősebb melegítő tényező.

Jacobson sürgeti a döntéshozókat, hiszen a korom kibocsátását eleddig semmilyen formában nem korlátozták. Hasonlóan az 1997-ben megfogalmazott Kyoto-i Egyezményhez, amely a szén-dioxid kibocsátásról rendelkezik, a szakértő szerint a koromról is határozni kell. Jól példázza a helyzet furcsaságát, hogy bár a gázolaj és a dízelolaj egyaránt jelentős mértékben járul hozzá a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedéséhez, a dízelolaj a gázolajnál környezetbarátabb megoldásként híresült el. Ennek nincs más oka, mint hogy a dízellel futó járműveknél jobb kilométerpénz jön ki. Pedig ha valóban a "környezetbarátság" lenne a fő szempont, fordított lenne a helyzet. A mai gázolajjal működő motorok ugyanis gyakorlatilag egyáltalán nem bocsátanak ki kormot, míg ugyanez a dízelolajról nem mondható el. A koromkibocsátás csökkentésével ráadásul nemcsak környezetünkre lennénk jó hatással, gondoljunk csak a korom nyilvánvaló egészségkárosító hatására, a légúti, vagy rákos megbetegedésekre.


Stanford University

2001. február 12.

		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester