Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk




a témához kapcsolódó oldalak
a Nature honlapja
http://www.nature.com
a Science honlapja
http://www.sciencemag.org
Génizmus - új utak az élettudományok és a diszkrimináció területén


Az ember teljes genetikai állományának feltérképezése új kihívásokkal szolgál a tudomány világának, és ezzel párhuzamosan egy újabb, genetikai alapú diszkrimináció eszköztára is gazdagodik. Az új géntechnológiai kutatások eredményei alapján meghatározható az egyének genetikai hajlama a daganatos, a szív- és érrendszeri, és egyéb betegségekre. Szakértők azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a genetikai információ-arzenál felhasználásával a munkaadók számára új lehetőségek nyílnak a hátrányos megkülönböztetésre akár az állások betöltésekor, akár az alkalmazottak előléptetése során. A biztosítottakról szerzett genetikai ismeretekkel maguk biztosító társaságok is visszaélhetnek.

GATTACA volt a címe annak a néhány éve készült hollywoodi sci-finek, amelynek forgatása során Uma Thurman és Ethan Hawke egymásra találtak. A film címe mozaikszó, amely az örökítőanyagnak tekintett DNS-t felépítő nukleutidok (guanin, adenin, timin, citozin) nevének rövidítéséből állt össze. A film egy nem is oly távoli jövőben játszódik, ahol a társadalmat egy új ideológia, a rasszizmus modern megfelelője, a genetikai felépítés szerinti diszkrimináció, azaz a génizmus irányítja. A cégek csak hibátlan genetikai állományú embereket foglalkoztatnak. A gyerekek sem természetes úton születnek, hanem lombikbébi program keretében, amelynek során a genetikai szűrés után, csak a tökéletes, örökletes betegségektől mentes embriókat ültetik vissza az anya méhébe. A film férfi főszereplője azonban véletlenül természetes úton született, annak minden genetikai hátrányával, és így igen hátrányos helyzetből indul el az önérvényesítés útján egy olyan világban, ahol mindenki tökéletes.

A képzelet és a valóság világa mára összeért. Két vezető tudományos folyóirat ma hozta nyilvánosságra az ember teljes génkészletének pontos leírását. A Nature az állami kutatóintézetek eredményei alapján, a Science a magánkézben lévő Celera Genomics már nyár óta meglévő információi alapján publikált.

A munkaadók és a biztosító társaságok dollár-milliókat takaríthatnak meg, ha előzetes genetikai szűrésnek vetik alá ügyfeleiket, és így kizárják az együttműködésből azokat, akiknél krónikus megbetegedésre hajlamosító géneket találnak. Vagyis a genetikai diszkrimináció is csatlakozhat a már meglévő hátrányos megkülönböztetések, a faji, az etnikai, az életkor, és a nemek szerinti diszkrimináció listájához.

A Time Magazin és a CNN által tavaly nyáron közösen végzett közvélemény-kutatás eredményei alapján a 1218 megkérdezett amerikai állampolgár 75 százaléka nem kívánja a biztosítótársaságok tudomására hozni genetikai állományának adatait, 84 százalékuk pedig tiltakozna az ellen, ha ez az információ állami intézmények birtokába kerülne. "Széles körben jelenlévő félelem van az emberekben azzal kapcsolatban, hogy egyedi genetikai adataik felhasználhatóak lesznek velük szemben" - állítja az egyik szenátor. "Ugyanakkor, ha javítani kívánunk az egészségügyi ellátás minőségén, mindent meg kell tennünk azért, hogy ezt a félelmet legyőzzük."

Az Equal Employment Opportunity Commission (EEOC) által a múlt héten kezdeményezett bírósági eljárás első ízben irányult a genetikai tesztek alkalmazása ellen. A Burlington Northern Santa Fé Railroad vasúti vállalatot jelentették fel azért, mert alkalmazottaik engedélye nélkül genetikai vizsgálatoknak vetették alá a dolgozókat. Az EEOC szerint a genetikai teszteket azoknál a dolgozóknál alkalmazták, akik kártérítésért fordultak a vasúti társasághoz, mivel szerintük a foglalkozatás során kialakult betegségükért, az ínhüvelygyulladásért a cég a felelős. Ez a megbetegedés legtöbbször a monoton, ismétlődő mozgással járó tevékenység nyomán fejlődik ki. A genetikai kutatások szerint viszont a 17. kromoszómán lévő gének okozzák a betegséget.

A Science arról is beszámolt, hogy az American Management Association az idén kutatást végzett 2133 munkaadó körében, és ennek nyomán megállapította, hogy hét esetben genetikai teszt elvégzésére kötelezték a munkavállalókat. Ezért az amerikai szakértők nagy része úgy véli, hogy a potenciális genetikai diszkrimináció ellen az egyetlen megoldás az, ha új szövetségi törvényben szabályozzák a genetikai tesztek alkalmazásának lehetőségeit. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO már megfogalmazta az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló általános deklarációját, amely szerint "senkit sem érhet olyan hátrányos megkülönböztetés, amely genetikai állományának ismeretében az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, vagy az emberi méltóság csorbulását okozza".


Virág Katalin

2001. február 12.

         

üres
© pipacs.hu
webmester