Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


Átrendezett méhlepényesek


A Nature első februári számában egymás után mindjárt két cikket is közölt a méhlepényes emlősökről. A két független tanulmány egymáshoz látszólag nagyon hasonló állatokat sorol távoli csoportokba.

Az élőlények törzsfejlődési viszonyait tanulmányozó hagyományos megközelítés az anatómiai jegyekre támaszkodik, a csontok és a fogazat hasonlóságai, valamint különbségei alapján rajzolja fel a leszármazási vonalakat. Az evolúciós kapcsolatok molekuláris alapú rekonstrukciója most két független, ráadásul más-más genetikai adatokból kiinduló kutatás során hozott ezekkel nem egyező, egészen meglepő eredményeket. Ezek értelmében a méhlepényes emlősöket négy fő csoportra oszthatjuk.

A hagyományos, anatómiai bizonyítékokra építő elképzelés úgy szól, hogy az emlősök északon alakultak ki, majd onnan, amikor azt a szárazföldi kapcsolatok lehetővé tették, beléptek a többi kontinensre is. A molekuláris genetikai vizsgálatok értelmében azonban bizonyos csoportok a déli félgömbről származnak. A DNS-vizsgálat szerint a vízi emlősök, a patások és a rovarevők Földünk különböző szegleteiben, független evolúciós utakon fejlődtek ki. A molekuláris genetikai adatok bizonyos esetekben megerősítették, más fajok esetében alaposan felborították a hagyományos csoportosítást.

A magyarázat a kontinens-vándorlásokban keresendő. A mai Észak-Amerikát, Európát, és Ázsiát egykor még egyesítő Laurázsia volt a bölcsője a ragadozóknak, a bálnáknak, a páros és a páratlanujjú patásoknak, valamint a rovarevőknek is. A vizsgált adatok szerint az északi félgömbön alakultak ki a főemlősök és a rágcsálók is, de már egy másik csoportot képviselve. A déli félgömbről származó méhlepényesek szintén két csoportba sorolhatók, ezek egyike az afrikai kontinenshez köthető, és többek közt az elefántokat és a tengeri teheneket foglalja magában, míg a dél-amerikai csoportot az övesállatok, a hangyászok, és a lajhárok képviselik. E legutolsó csoportot leszámítva pusztán anatómiai jegyekkel nehezen értelmezhető az egy csoportba való tartozás. S a kutatók mindennek a tetejébe még a méhlepényes emlősök ősét is a déli félgömbre helyezték.


2001. február 6.

         

üres
© pipacs.hu
webmester