Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


Állati álmok


A laboratóriumi patkányok útvesztőkről álmodnak. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak kísérletei bebizonyították, hogy az állatok álmai összetettek, és újra átélik nappali életük eseményeit, akárcsak az ember. Ezek az álmok valószínűleg a tanulás és az emlékezés folyamatait segítik.

A január végén bejelentett eredmények Matt Wilson, a kutatócsoport vezetője szerint nemcsak azt bizonyították be, hogy az állatok is álmodnak, hiszen ezt a kutya- és macskatulajdonosok többsége amúgy is tudta, hanem a laboratóriumi patkányok álmainak pontos mintázatát is feltérképezték. Ugyanakkor Robert Stickgold, a Harvard Medical School pszichiáter professzora kétségeit fejezte ki azt eredmények bizonyító erejével kapcsolatban. "Még ha maga a patkány jelentené is ki, hogy "igen, azt álmodtam, hogy egy labirintusban bolyongok", az is legfeljebb egy az állatra kényszerített magatartás következményeiről adna számot" - állította Stickgold.

Tihanyi Bence rajza

A kísérletekben vizsgált patkányok alvás közben kis sisakot viseltek, amelynek segítségével megmérhető az agyuk egy adott részén elhelyezkedő idegsejtek aktivitása. A megfigyelt agyterület a hippokampusz, amely a tanulás, az emlékezet és az álmok kialakulásáért felelős agyi terület. "Igaz, hogy senki sem állíthatja biztosan, hogy az állatok teljesen az emberi álmokhoz hasonló álmokat látnak" - szögezte le Matt Wilson. "Megmértük a kísérleti patkányaink hippokampuszát alkotó idegsejtek aktivitását, és ezeknek az impulzusoknak a mintázata arra utalt, hogy az állatok nappal tanult tevékenységeiket élik újra álmukban." Wilson szerint az alvó agy tevékenységének vizsgálatára kifejlesztett új módszer, megfelelő alapot biztosít az álmok elemzéséhez. Használható eszköz lehet a memóriazavarokkal járó kórképek, mint az amnézia, és az Alzheimer-kór folyamatainak megismerésében, és segíthet a hatékonyabb tanulási folyamatok megtervezésében. "Közel egy évszázad telt el Freud munkássága óta, aki először vizsgálta az emberi tudattalan működését az álmok megismerésén keresztül, hogy magyarázatot találjon nappali viselkedésünkre. Mi most ezt az elképzelést folytatva az állatok álmainak vizsgálatával azok szerepét kutatjuk az állati tudat működésében" - jelentette ki Wilson.

A kutatócsoport tagjai arra tanították be a patkányokat, hogy egy körpályán futva érjék el a táplálékot. Mérték az állatok agyának aktivitását tanulás közben, majd alvó állapotban is. Amikor a patkány szaladt, hippokampuszának idegsejtjei jól meghatározható mintázatot alkotva aktivizálódtak. Az emberhez hasonlóan a patkányok elalvása is több lépcsőben történik, elkülöníthetőek benne a lassú hullámú alvás fázisainak, és a REM alvás fázisainak mintázatai. Az embernél az álmok általában a REM fázisban keletkeznek. A kutatók a patkányok alvásában megfigyelhető negyven REM fázist vizsgálták. Ezek felében azt a mintázatott ismerték fel, amelyet korábban futás közben mértek az éber állatokon. A két mintázat szinte azonos volt, ebből a megfigyelésből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy álmukban a patkányok a tanpályán való táplálékkeresést ismétlik. Ezen a mintázaton belül is meg lehetett különböztetni a futás és a pihenés periódusait. A patkányok álmukban is közel akkora sebességgel szaladtak, mint ébren.

A memóriának két típusa ismeretes: a tevékenység folyamatában keletkezett úgynevezett rövidtávú memória, amelynek tartalma a tanulási folyamat során rögzül, és válik a második típus, a hosszú távú memória részévé. A hippokampusz mindkét folyamatban szerepet játszik. Wilson és társai azt kutatják, hogyan hat az alvás a hosszú távú memóriára. Pontosabban arra kíváncsiak, hogyan rögzülnek az emlékek alvás közben, hogyan válnak az álmunkban felidézett emlékeink a hosszú távú memória részévé. Elméletük szerint az álmokban megismételt napi tevékenység-töredékek az ébrenlét során is könnyebben felidéződnek.

Korábbi emberi alvásvizsgálatok is megerősítik azt a tényt, hogy REM fázisban újratanulja az agy a korábban szerzett ismereteket. Sőt, egyes nézetek szerint az alvás közbeni tanulás még hatékonyabb is lehet, mint az éber. A tesztek azt mutatták, hogy az emberek és patkányok egyaránt jobban tudták alkalmazni megtanult ismereteiket alvás után. Az álmok egy-egy nappal később a megoldatlanul maradt problémák megoldásához is hozzásegíthetnek, éppen a folytatódó tanulás révén. Számos fontos felismerés született már úgy, hogy valaki saját bevallása szerint megálmodta a megoldást.

"Lényegesnek tartjuk az álmok szerepének tisztázását az emlékezés folyamatában. Elképzelhető, hogy az álom során lehetőség van olyan tapasztalatok együttes átélésére is, amelyek a való életben egyszerre sohasem jelennének meg" - magyarázza Wilson. Vajon miért álmodnak az állatok életük egy adott eseményéről, és miért nem egy másikról - tették fel a kérdést magukban a kutatók. "Ha képesek leszünk az álmokból pontosan meghatározni, hogy milyen tevékenység újraélésről szólnak, azt is megismerhetjük majd, hogy melyekről nem. Ezek a tevékenységek valószínűleg nem fontosak a tanulás szempontjából" - összegezte a kutató.

A kutatás egyéb állatok tudati folyamatainak megismerését is segítheti. Eddig csupán néhány állatról, például az emberszabású majmokról, vagy a delfinekről feltételezték a tudósok a magasabb rendű agyműködést, holott úgy tűnik, valamennyi memóriával rendelkező, tanulásra képes élőlény álmodik. Ez azt jelenti, hogy utólag is képesek átértékelni tapasztalataikat.

Az emberi és az állati álmok közötti hasonlóság felismerése segítheti az emberi álmok jelentésének megértését is. A MIT kutatói azért látják az állatkísérletekben a megoldást ennek területnek a megismerésére, mert míg a laboratóriumi patkányok nappali tevékenységét pontosan szabályozhatják a kutatók, az ember esetében nehéz, illetve megengedhetetlen lenne ilyen kísérleti helyzetet kialakítani.


Massachusetts Institute of Technology

2001. február 5.

         

üres
© pipacs.hu
webmester