Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk



Mély hang, szőrös mellkas


A legtöbb nő a mélyen zengő férfihangot látatlanban is szőrös mellkasú emberrel azonosítja – állapították meg holland kutatók. A mélyebb orgánumú férfiakat a nők legtöbbször idősebbnek, erősebbnek, szőrösebbnek, és vonzóbbnak vélik magasabb hangú társaiknál. Ám a csupán telefonbeszélgetés alapján megbeszélt randevúk gyakran meglepetéssel szolgálnak, mivel a bariton hang mögött lakozó külső korántsem olyan impozáns, mint ahogy azt a nők elképzelik.

Tihanyi Bence rajza

A leiden-i Institute of Evolutionary and Ecological Sciences (Evolúciós és Ökológiai Kutatóintézet) magatartáskutatói magnóra vették holland férfiak beszédét, majd a hangfelvételt lejátszották holland nők egy csoportjának. A kísérletben résztvevő nőknek látatlanban kellett leírniuk a hanghoz tartozó férfiakat. "Eredményeink azt mutatják, hogy a nemi kiválasztódási folyamat, azaz a szexuális szelekció során a nők által figyelembe vett tényezők közé tartozik az orgánum, és ez az előválasztás a mélyebb hangú férfiaknak kedvez" – jelentette ki Sarah Collins magatartáskutató. – "Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az előzetes elképzelések általában nem esnek egybe a valósággal."

Ennek az az oka, hogy legalább is az ember esetén, a mély zengésű hanghoz nem párosul nagyobb, izmosabb termet, "férfiasabb" külső, miközben az emberszabású majmoknál még közvetlen, biológiai kapcsolat figyelhető meg a dörgő hang és a szőrösebb, termetesebb külalak között. Az emberi evolúció során a hangképzésért felelős szerv, éppen a beszéd kialakulása miatt nagymértékben különbözik még az emberhez legközelebb álló állatok, a gorilla vagy a csimpánz hangképző szervétől is. A kiadott hangok sebességét szabályozó garat körüli izomlebenykék, és a lágy szájpadlás változatossága jellemzi az emberi fajt, míg a hangszálak felépítése nagyjából megegyezik a majmokéval. Csupán egyetlen összehasonlításban, a nagyobb testsúly és a mélyebb hang között fedeztek fel kapcsolatot a kutatók.

Collins és munkatársai megpróbálták a lehető legobjektívebben megvizsgálni a kérdést. Harmincnégy önkéntes férfit kértek fel magánhangzók képzésére lehetőleg nyitott szájjal, hogy minél kevésbé változtassa meg a nyelv és a szájüreg helyzete a hangzást. Ezzel párhuzamosan mérték a kísérleti alanyok váll–csípő távolságának arányát, és a férfias külső kialakulásért felelős hormon, a tesztoszteron szintjét is. "Kísérleti eredményeink azt mutatják, hogy nincs összefüggés a mért adatok és hang jellege között" – szögezte le Collins. Ugyanakkora kutatók azt is megfigyelték, hogy a nők a hang alapján alkotott elképzeléseikhez még a tudományos eredmények ismeretében is erősen ragaszkodnak. Szinte valamennyien férfiasabb személyt társítottak a mélyebb hanghoz.

A kutatók következő kérdése éppen ezért az volt, hogy mi okozza azt, hogy a nők ennyire megingathatatlanok ezen a ponton. Collins szerint elképzelhető, hogy a nők a sajátjuktól leginkább különböző hangokat részesítik előnyben. Valószínűleg ősibb szinten történik a választás, amely még nem alkalmazkodott a hangképző szervek gyors evolúciójához, de az is lehet, hogy a nők társadalmi hatásra ítélik férfiasabbnak a mélyebb hangot. Ezt igazolja az is, hogy a "Csillagok háborúja" című Hollywood-i filmben a Dart Vadert alakító közel két méteres termetű filmszínész, David Prowse hangját az utószinkron során mélyebbre cserélték, mivel a film készítői Prowse eredeti hangjánál sokkal mélyebbet képzeltek el a Vader "férfias" személyiségéhez.


Animal Behaviour

2001. január 18.

         

üres
© pipacs.hu
webmester