Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk



a témához kapcsolódó oldalak
az afrikai eredet hipotézisét támogató legutolsó eredmény a Pipacson
001207-homo.htm
Mungo Man, az öreg ausztrál


Egy hatvanezer éve elhunyt ember, akit mai ausztrál rokonai csak Mungo Man-ként emlegetnek, adja a legújabb aktualitását a fajunk eredetéről folytatott, szűnni nem akaró vitának. Egyetértés most sem alakulhat ki, hiszen az új eredmények az afrikai eredet hipotézisének legutóbbi megerősítésével enyhén szólva nem esnek egybe. A kutatók állítják, hogy Mungo Man a ma ismert legrégebbi ember.

Az utóbb váratlanul nagy jelentőségűnek bizonyuló leletet még 1974-ben találták az Ausztrália dél-keleti részén fekvő Mungo-tó mellett. A maradványokból használható genetikai anyag kivonásával 1995. óta kísérleteznek, így sikerült végül a mitokondriumban tárolt információ egy kis részletét megszekvenálni. A DNS-szakasz aztán evolúció-genetikusok kezébe került, akik azt további kilenc, 15 ezer évesnél nem régebbi ausztráliai lelettel, neandervölgyiek maradványaival, ma élő emberekkel, az emberszabásúak közül pedig csimpánzokkal és törpecsimpánzokkal hasonlították össze. Az ezen adatok alapján felrajzolt evolúciós fának a ma élő emberhez vezető ágához az összehasonlításba bevont fiatalabb ausztrál leletek szépen illeszkednek, Mungo Man viszont nem tartozik ide. Ebből a szakértők azt a következtetést vonták le, hogy a modern ember nagy valószínűséggel már a mai ember őseinek megérkezése előtt felbukkant az ötödik kontinensen.

A maga hatvanezer éves korával Mungo Man a legrégebbi ismert ember, aki anatómiailag kétség kívül modernnek tekinthető, de egy mára már kihalt evolúciós vonalat képvisel. Ha hihetünk ezeknek az eredményeknek, az bizony megkérdőjelezi az afrikai eredet hipotézisét, mely szerint a Földet a fekete kontinensről úgy 100 ezer éve elinduló embercsoport leszármazottai népesítették be. Nem árt azonban figyelembe venni, hogy a decemberben a Nature-ben nyilvánosságra hozott svéd molekuláris genetikai kutatások meggyőző erejét sokan éppen abban látják, hogy azokat első ízben végezték a teljes mitokondriális DNS alapján, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben most megjelenő ausztrál eredmények viszont a sejtszervecske egyetlen génjére alapoznak.


2001. január 16.

		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester