Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk



a témához kapcsolódó oldalak
az Arsenic Crisis Information Center honlapja
http://bicn.com/acic
Arzénkrízis Bangladesben


A talajvizek arzénszennyezése a WHO szerint az emberiség történetének legnagyobb, milliókat fenyegető mérgezéséért felelős Bangladesben. A szakértők leszögezték, hogy a lakosság tájékoztatása és a szükséges óvintézkedések bevezetése önmagában kevés, az érintettek egészségügyi állapotának utánkövetését és a vízminőség ellenőrzését addig kell folytatni, amíg végérvényesen el nem múlik a veszély. A krízishelyzeten azonban eddig a nemzetközi összefogás ellenére sem sikerült enyhíteni.

Bangladesben az arzén jelenléte nem új keletű, de 25 évvel ezelőttig nem okozott problémát. Akkor az történt, hogy az UNICEF és más segélyszervezetek a felszíni vizek fogyasztásával terjedő betegségeket úgy próbálták meg leküzdeni, hogy az ivóvízellátás alternatívájaként kutakat ástak országszerte. A bangladesi lakosság azóta ezekből a 20 - 100 méter mélységbe nyúló kutakból iszik. Egészen a 90-es évek közepéig nem is figyelt fel rá senki, hogy éppen ez az a réteg, ahol a felszín alatt mindig is meglévő, de bajt nem okozó arzén felhalmozódik. Amennyiben a kutakat mélyebbre fúrták volna, a ma ivóvizet szolgáltató kutak kevésbé volnának szennyezettek. Az országban a gyermekhalandóság tehát "hiába" javult az utóbbi két évtizedben, a felnövekvő generációknak "cserébe" az arzénmérgezés egyre súlyosabb, többnyire tüdő- és bőrrákban testet öltő következményeivel kell szembenézniük. A korábban végzett hosszú távú vizsgálatok szerint ugyanis a literenként 500 mikrogrammnál több arzént tartalmazó ivóvíz tartós fogyasztása minden tizedik ember halálát okozza. Ugyanakkor az arzén a vizelettel hamar kiürül, így ha a mérgezés nem súlyos, vagy korán észlelik, nincs is szükség különösebb kezelésre. Ezért is lenne olyan fontos sürgős megoldást találni a krízisre.

A túlnépesedett és rendkívül szegény országban kialakult válsággal foglalkozó kutatók közül többen is elismerték, hogy a Világbank által két éve a szennyezett kutak megtisztítására elindított 44 millió dollárral gazdálkodó program halódik. Hiába volt az a cél induláskor, hogy Bangladesben négyezer falu bevonásával végezzenek széles körű vizsgálatokat, a szakértők az első hároméves projekt kétharmadáig mindössze 800 faluba jutottak el. Vagyis a terveket gyakorlatilag nem teljesítették - állapította meg a Világbank vízspecialistája, Khawaja Minnatullah, aki mégis támogatja a tizenöt évesre tervezett programot, mert meglátása szerint a kezdeti nehézségek után azért már láthatóak a fejlődés jelei.

A helyiek azzal vádolják a Világbankot, hogy túl sokat kíván a külföldi szakértőkre költeni, ahelyett, hogy az ország tudósait vonná be a munkába. Egyes vélemények pedig a bangladesi kormányt hibáztatják, mondván, hogy az egyszerűen képtelen a pénzek sorsáról határozni. Mialatt folyik a parttalan vita, egyre nő a mérgezett vizet fogyasztók száma. Eközben az is kiderült, hogy a szennyezett kutak száma kétszerese is lehet a feltételezettnek. Két éve még 20 és 25 millió közé tették a veszélyeztetettek számát, tavaly őszre ez akár a 125 milliós lakosság felét is elérhette. Az ENSZ egyes becslései már most évi 20 ezer hallottal számolnak.


Fred Pearce beszámolója nyomán
		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester