Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


Fogas kérdés


Lehet, hogy a fogazat megfelelő alakulása tette lehetővé az emlősök továbbfejlődését apró cickányszerű őseikből a ma ismert változatos méretű, több földrészt is benépesítő állatokig – derül ki a Pittsburgh-i Természettudományi Múzeum kutatóinak legfrissebb eredményeit bemutató Nature cikkből.

Az első emlősök több mint 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Fogaik ekkor még összeköttetés nélkül, egyszerűen egymás mellett helyezkedtek el, míg a ma élő emlősök többségének őrlőfogai pontosan illeszkednek egymáshoz, és a fogak domború felszíne segíti harapáskor a fogsorok ollószerű zárását. Az örlőfogakat domborzatuk teszi alkalmassá a tökéletes rágásra, és így az elfogyasztott táplálék megemésztése is könnyebbé válik.

A Zhe-Xi Lou vezetésével működő kutatócsoport munkatársai közel két tucat állatfaj állkapcsát, fogait és csontvázát vizsgálták meg, főként ma élő állatokét, de megfigyelték 165 millió éves régészeti leleteken a már kihalt állatok csontjait is. Ezek alapján az eddigi eggyel szemben kétféle fejlődési ágat fedeztek fel az emlősök között, amely azért nem volt nyilvánvaló, mivel mindkét evolúciós folyamat ugyanolyan fogak kialakulását eredményezte. "Az emlősök őrlőfogának felszíne oly egyedien összetett, hogy egyértelműnek látszott az egyetlen fejlődési irány, az eddigi kutatások ezért fel sem tételezték, hogy a fogak különböző eredetűek lehetnek" – magyarázta Lou.

Tihanyi Bence rajza

A konvergens evolúcióhoz vezető egyik fejlődési folyamat Gondwánáról, a későbbi Dél-Amerika, Afrika, Dél-India, az Antarktisz és Ausztrália őskontinenséről indult el. A másik ág eredete az északi őskontinens, Laurázsia volt, amelyből később Európa, Ázsia és Észak-Amerika keletkezett. Az eddigi evolúció-biológiai kutatások úgy vélték, hogy az emlősök az egyik őskontinensen jelentek meg, és onnan népesítették be az egész Földet. A kutatócsoport szerint azonban a Gondwánáról származó ág csupán a tojásrakó emlősök alosztályának kloákás rendje volt, melyeknek ma élő képviselőik a hangyászsünfélék és a kacsacsőrű emlősök. A többi emlős, vagyis az erszényesek és a méhlepényesek pedig a másik őskontinensről, az egykori Laurázsiáról származnak. A Gondwánáról származó emlősök többsége azonban kihalt, a ma élő kloákás emlősök már is nem rendelkeznek az elődeikre azonban még jellemző domború felszínű őrlőfogakkal, állítja Lou. A napjainkban a déli féltekén élő emlősök északról vándoroltak be úgy 84-65 millió évvel ezelőtt. Zhe-Xi Lou elmélete azért is különösen érdekes, mivel ellentétben az evolúcióval foglalkozó paleontológusok elméleteinek többségével nem feltételezésekre és soha elő nem került fosszíliákra támaszkodik, hanem a meglévő leletek vizsgálata során formálódott.


Nature
         

üres
© pipacs.hu
webmester