Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


a témához kapcsolódó oldalak
az első teljes növényi genom leírásáról december 15-én írtunk
001215-arabidopsis.htm
A második növényi genom


A növényi genetika modellfajának számító Arabidopsis utolsó két kromoszómájának múlt héten közzétett leírásával teljessé váló első növényi genom sokakban ugyanazt a kérdést fogalmazta meg: mikor szekvenálunk már végre egy igazi növényt?

A világ élelmezésében a népesség felét ellátó, első helyen álló rizs teljes génszekvenciája négy éven belül elérhető lesz - jelezte a nemzetközi összefogással létrejött International Rice Genom Project (IRGP). A rizs tizenkét kromoszómáját egyetlen egyedből dekódolják az ügy iránt elkötelezett kutatók a világ tíz országában. Az Arabidopsis genomjánál négyszer nagyobb, 400 millió bázispárból álló rizsgenomra méretének kezelhetősége és a növénynek az élelmezésben betöltött fontos szerepe miatt esett a választás. A kutatásoktól egyesek azt is remélik, hogy az új ismeretek alkalmazásával növelni lehet majd a termést. A Monsanto szintén ez évben, de korábban bejelentette már, hogy befejezett egy vázlatos szekvenciát. A meglepetés még nagyobb volt, amikor a génmanipulált élelmiszerek miatt sokat támadott cég szavát adta, hogy az IRGP rendelkezésére bocsátja eredményeit. Ezzel ugyanis időt és pénzt takaríthat meg az induláskor 200 millió dolláros költségvetésűre tervezett nemzetközi projekt. A Monsanto adatait felhasználva folyik majd tovább a munka minden szekvenáló projekt leghosszadalmasabb részével, a vázlatos genom hiányzó szakaszainak megfejtésével.

A rizs után a legnagyobb érdeklődés a kukorica és a búza kutatását kíséri. Ezek azonban - különösen a búza - nagyon összetett genommal rendelkeznek, a búza genomja például még az emberénél is nagyobb. A különféle állami és magán-kutatócsoportok egymással versengve igyekeznek azonosítani, majd levédeni a hasznos géneket, de abban többségük egyetért, hogy a további mezőgazdasági növények teljes genomjának leírásához a mainál jóval fejlettebb technológiákra lesz szükség. Az IRGP egyik tagja, Benjamin Burr úgy fogalmaz, hogy butaság volna a rizs után hozzáfogni a kukorica vagy a búza szekvenálásához. A New York-i Brookhaven National Laboratory genomkutatója szerint ugyanis, ha egyszer befejezik a rizsgenomot, az elég információt szolgáltat majd ahhoz, hogy a további szekvenálások szükségtelenné váljanak. Burr véleménye azonban nem általános, mások csupán idő kérdésének tartják, hogy kezünkben legyen például a kukorica teljes genetikai szekvenciája is.

A kutatást mindig befolyásolják a helyi feltételek és érdekek is. Az amerikai Iowa State University így például részben a környékbeli szójababot termelő farmerek anyagi támogatásából fedezi a szójabab genetikai kutatásainak költségeit. A kutatók ebben az esetben nem is azzal a céllal kezdtek bele a genom leírásába, hogy azt az Arabidopsis és a rizs esetéhez hasonlóan teljessé tegyék. "Sokkal olcsóbb a modellfajok teljes genomját leírni, a szója pedig erre nem alkalmas" - magyarázza az egyetem egyik kutatója. Egy a gyapotot tanulmányozó texasi genetikus pedig arról panaszkodik, hogy nehéz támogatást szerezni erre a fajra, mivel nem élelmiszer, ezért részükről teljesen irreális lenne szekvenálást tervezni. Ezekben az esetekben a most teljessé váló Arabidopsis genommal való összehasonlítás jelenti majd a megoldást.


Nature

		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester