Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


a témához kapcsolódó oldalak
az eredeti cikk és az ahhoz kapcsolódó írások a Nature honlapján csak regisztrált felhasználóknak
http://www.nature.com
Az első teljes növényi genom


A héten a Nature-ben hivatalosan is bejelentették: sikeresen befejeződött az Arabidopsis thaliana szekvenálása. Ezzel az élesztő, egy fonálféreg, az ecetmuslica, harmincnál is több baktérium és az ember mellé a genetika modellfajainak listájára felkerült az első növény is.

Furcsának tűnhet, hogy miért éppen ezt a keresztesvirágúak csoportjába tartozó közönséges gyomot érte a megtiszteltetés, hiszen a növényt nem fogyasztjuk, ráadásul nem is különösebben szép. Az Arabidopsis mégis egyik modellorganizmusává vált a genetika tudományának: a tudósok általa tanulták meg, hogyan védjék meg a búzát különféle betegségektől, hogyan érleljék a paradicsomot, és hogyan növeljék meg a repce olajhozamát. Most a mustárhoz hasonló kis növény teljes genetikai adatbázisának birtokában könnyen alkalmazhatják a megszerzett tudást más fajok esetében is.

A biológusok modellértékű szervezetekre támaszkodnak - a legkülönbözőbb beavatkozások eredményeit csak úgy lehet összevetni, ha azokat mind egyazon fajon végzik el. A kísérletek ideális alanya olcsó, könnyű szaporítani és növeszteni, rövid életciklusú, így az egymást követő generációkat hétről hétre vagy hónapról hónapra meg lehet figyelni, éves nagyságrendek helyett. A magyarul amúgy lúdfű névre hallgató, a káposzta és a retek rokonságába tartozó Arabidopsis remekül megfelel ezeknek a kritériumoknak, ennek köszönheti a 80-as években indult tudományos karrierjét. Ráadásul a növények sorában az egyik legkisebb genommal rendelkezik: 119 millió bázispárban kódolt genetikai állománya öt kromoszómába rendeződik. (Csak összehasonlításképpen: ez az emberi genomnak harmincad része.) A szekvenálás azonban még így is komoly feladatot jelentett, együttműködő francia, angol, német, amerikai és japán intézetek öt éves munkájába került.

Az eredmények közül a szakértők számára a legnagyobb meglepetést talán az okozta, milyen nagy fokú az ismétlődés az Arabidopsis genomjában - génjeinek kevesebb, mint fele egyedi csupán, azaz a gének több mint fele legalább két példányban fordul elő. Ez a felfedezés - ne felejtsük el, hogy egy olyan növényfajnál, amelyet feltételezett egyszerűsége miatt választottak - azt mutatja, hogy a növényi genetika és evolúció sokkal bonyolultabb, mint ahogyan azt a kutatók gondolták.

A genom jelentősége messze túlmutat a kézenfekvő mezőgazdasági alkalmazásokon. A részletes genetikai adatok tájékoztathatnak például a növényi és állati evolúció szétválásnak izgalmas idejéről, de a gének hasonlósága akár még az emberi gének szerepének megértésében is segíthet. Itt van például a Wilson-kór, az a betegség, amikor az emberi szervezetben felhalmozódó rézionok agykárosodást okoznak. Az orvostudomány tudja, hogy egyetlen gén mutációja felelős ezért a betegségért. Az Arabidopsis-nak van egy a szóban forgó, emberben teljesen ismeretlen funkciójú génhez nagyon hasonló génje, melynek terméke növényi hormonok érzékelésében játszik szerepet. Talán ez a hasonlóság elég lesz ahhoz, hogy megértsük a gén humán változatának jelentőségét is.


Nature

		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester