Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


a témához kapcsolódó oldalak
az eredeti cikk regisztrált felhasználók számára elérhető a Nature honlapján
http://www.nature.com/
nature/fow/001207.html
Az emberi faj eredete


Fontos molekuláris genetikai megerősítést kapott az emberi faj eredetéről folytatott nagymúltú vita egyik elmélete. Svéd kutatók olyan bizonyítékokat találtak, amelyek a közelmúltbeli afrikai eredet hipotézisét támasztják alá. Ennek értelmében a Homo sapiens valamikor 100-200 ezer éve alakult ki Afrikában, a Szaharától délre, majd onnan evolúciós értelemben a közeli múltban kezdte benépesíteni a Földet, kiszorítva az ott élő archaikus vetélytársakat, így például a neandervölgyi embert. Ezzel a most megerősítést nyert elmélettel szemben álló fő elképzelés az emberi faj eredetét nem egy földrajzi helyhez köti, hanem azt állítja, hogy a modern ember közvetlen elődje a primitív Homo erectus, az átalakulás pedig több helyen következett be, többé-kevésbé egyidőben.

E két elmélet egyaránt tud régészeti bizonyítékokat felmutatni, az uppsalai egyetem Ulf Gyllensten vezette kutatócsoportja azonban ezúttal recens adatokhoz nyúlt azzal, hogy felmérte a mitokondriális DNS varianciáját. Mivel ez a sejtszervecskénk kizárólag anyai ágon öröklődik, a szülők genetikai állományának keveredése érintetlenül hagyja a mitokondriumok örökítőanyagát, azaz bennük a generációk során halmozódó eltérések kizárólag mutációkkal magyarázhatók. Egy nagyjából állandónak tekinthető mutációs rátát feltételezve a jelenleg élőknél megfigyelhető különbségek alapján meg lehet állapítani, hogy mikor váltak el egymástól a különböző populációk. A módszer nem új, de korábban csupán a mitokondriumok genetikai állományának 7%-át kitevő kontroll régiót vonták be ezekbe a vizsgálatokba, ezzel statisztikailag értékelhetetlen különbségeket kimutatva. Gyllensten munkatársaival most a teljes mtDNS-t figyelembe vette, annyi megszorítással, hogy a nem állandó mutációs rátát felmutató szakaszokat kihagyta az összehasonlításból. Ezek után arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgálatokban résztvevő 53 személy közös őse körülbelül 171 ezer éve élt, és egyértelműen különbséget tudott tenni egy afrikai és egy nem-afrikai törzsfejlődési vonal között, melyek 52 ezer éve váltak el egymástól.

A szerzők a közelmúltbeli afrikai eredet hipotézisének végképp meggyőző bizonyítékait a közeljövőtől remélik, hiszen a humán genom projekt keretében egyre könnyebb lesz a szükséges adatokhoz hozzájutni, ami nagyban hozzásegíthet bennünket fajunk genetikai történelmének megértéséhez.


Nature
         

üres
© pipacs.hu
webmester