Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


a témához kapcsolódó oldalak
az újabb fejleményekről, vagyis hogy Kansas-ben újra tananyag lesz az evolúció, november 17-én megjelent cikkünkben számoltunk be
Újra tananyag lesz az evolúció
Természetellenes szelekció


Miközben hazánkban Darwin aktualitását az adja, hogy a nyár elején Kampis György új fordításában a boltokba került A fajok eredete, talán keveset tudunk arról, mi zajlik a tengerentúlon. A kreacionizmus újvilági virágzásának gyökereihez egészen Darwinig vissza kell nyúlnunk.

Kezdetben nem volt akkora felhajtás, mint most. Charles Darwin 1859-ben publikálta A fajok eredete című művét. A századfordulóra a konzervatívabb keresztényeknek voltak még kétségeik, a protestánsok azonban már alkalmazkodtak hozzá, abban viszont többé-kevésbé ők is egyetértettek, hogy a Föld kora évmilliókban mérhető, és az evolúció oktatása ellen nem alakult ki szembenállás. Ma, egy évszázaddal később, az Amerikai Egyesült Államok földünk vezető tudományos hatalma, habár lakosainak 47%-a úgy gondolja, hogy az emberi fajt Isten teremtette, mégpedig mindössze néhány ezer évvel ezelőtt. Az amerikaiaknak majd egyharmada szerint a kreacionizmust tudományos tényként kellene tanítani. A tanárok többsége úgy előzi meg a bajt, hogy egyáltalán nem tanítja az evolúciót. Mások azt tanítják az iskolákban, hogy tudományos tények támasztják alá: a Föld teremtése kevesebb, mint tízezer évvel ezelőttre tehető és a dinoszauruszok egészen a közelmúltig léteztek.

Arról, hogy mi történt itt, és mi lehet az oka annak, hogy elsősorban az Egyesült Államokra jellemző ez a kép, a vélemények eltérőek. Bárhogyan is kezdődött, a kreacionizmust napjainkban egyre erősítik a jobboldali politikai csoportosulások, amelyek az emberek tudományokkal szembeni kétségeit arra használják fel, hogy taglétszámukat növeljék. Ronald Numbers, a Wisconsin-i Egyetem történésze szerint a kreacionzimus amerikai története szorosan összefügg az ország szociális és politikai fejlődésével. Eleinte még a Bibliát szó szerint értelmezők is kibékültek az evolúcióval, jóllehet az emberi faj eredetéről leírtak sokkolóan hatottak rájuk.

A kreacionisták két alapvető problémája Numbers szerint a következő. Ha az embert nem Isten teremtette, hanem az állatvilágból származik, akkor miért kellene az embernek jobban viselkednie az állatoknál? Másrészt, ha az ember kizárólag a természet törvényeinek köszönheti létét, akkor mi szükség van egyáltalán Istenre? Mindezek a kérdések nem kaptak nagy jelentőséget egészen az 1920-as évekig, amikor is Európa és Észak-Amerika szociális szerkezete alapjaiban megváltozott, ami a konzervatív keresztények között az erkölcsi normák iránt erős aggodalmat keltett. Európában erre a nyugtalanságra politikai és etnikai célpontokat mutattak fel az emberek előtt. Amerikában ezzel szemben a konzervatív keresztények az istentelen evolúcióba vetett hitet okolták.

Ennek első megnyilvánulásaként 1925-ben törvényben tiltották meg, hogy Tennesse iskoláiban "az ember alacsonyabb rendű állatoktól való származását" tanítsák. Nem bizonyos, hogy John Scopes fizikatanár egyáltalán tanított-e valaha evolúciót, mindenesetre a bíróság bűnösnek találta ebben. Az őt képviselő egyesület fellebbezni kívánt, és ragaszkodott ahhoz az állításához, hogy a törvény sérti az amerikai alkotmányt. A fellebbezésre végül mégsem került sor, mert az ítéletet időközben szakmai szempontokra hivatkozva megváltoztatták. Az ügy ezalatt óriási nyilvánosságot kapott, Scopes a világ első médiacirkuszának főszereplőjévé vált. Részben ennek az esetnek köszönhető, hogy rövid időn belül húsz államban is megvitatták a hasonló evolúcióellenes rendeleteket. A tudomány képviselőinek közbenjárására Arkansas és Mississippi kivételével mindenütt megbuktak ezek a törvények. A látszólagos győzelem ellenére azonban a történtek csak tovább táplálták az emberekben a gyanút, így az evolúció idővel észrevétlenül el is tűnt a tankönyvekből

A következő nagy felhajtás évtizedeket váratott magára. Egy mérnök, bizonyos Henry Morris, aki egyszerre vallotta magát a tudomány és a fundamentalista vallás hívőjének, megzavarva a látszólagos ellentmondásoktól úgy okoskodott, hogy mivel a Teremtés szó szerint úgy igaz, ahogy a Bibliában áll, bizonyítékokat is lehet találni rá. Lelkesedésében meg is lelte ezeket. Mindebből egy 1961-ben megjelent könyv sült ki, amelyben bizonyítékokkal alátámasztott tényeket olvashatunk: a Világegyetem születése hat napig tartott, s történt mindez kevesebb, mint tízezer éve; a termodinamika második főtétele Ádám bűnbeesése óta érvényes; a fosszilis nyomok és a geológiai képződmények mind a Vízözön következtében jöttek létre, úgy egy naptári év alatt.

Morris művével az alapvető baj az, hogy teljesen tudománytalan. A konklúzióból kiindulva gyűjtötte össze az azt alátámasztani látszó tényeket, miközben minden egyebet, ami nem illett bele az elméletébe, figyelmen kívül hagyott vagy félremagyarázott. Az evolúció bizonyítékai persze az utóbbiak között szerepeltek. Morris a hiányosságot igyekezett leplezni, tudományoskodó terminológiával, és rosszul használt adatokkal próbálta tudományos munkának feltüntetni írását. A könyv mindezek ellenére óriási sikert aratott, mert jó időben jelent meg.

A szovjetek Szputnyikjának 1957-es kilövése után az amerikai tudósok zavarukban jobb oktatást követeltek. Ebben a közegben adta ki a kormány azt az evolúciót erősen hangsúlyozó új tankönyvet, amelyet az iskolák felében azonnal be is vezettek. A keresztények válaszul tiltakozásuknak adtak hangot, mert úgy érezték, adózott dollárjaikat vallásos meggyőződésük aláásására használja az állam. Ebben az időben Morris könyve tűnt a lehető legalkalmasabbnak arra, hogy a vallás és a tudomány kibékítője legyen. El is árasztotta a fundamentalisták világát. A könyv azért is jött jól, mert ezidőtájt új törekvés volt, hogy a vallást mint tantárgyat bevezessék az iskolákban. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1968-ban kimondta, hogy alkotmánysértő az arkansas-i törvény, mivel az alkotmány tiltja, hogy állami iskolákban bármilyen vallást támogassanak, s ezzel lehetetlenné tettek minden evolúció tanítását betiltó rendeletet. De míg a vallást nem taníthatták az iskolákban, addig a tudományt igen. Így Arkansas-ban és Louisiana-ban rövidesen olyan rendeleteket fogadtak el, amelyek Morris tanainak, a teremtéstudománynak az evolúció tanításával megegyező teret biztosítottak a tantervben.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1987-ben módosította a fenti louisiana-i törvényt, s kimondta, hogy a teremtéstudomány vallási meggyőződés, s mint olyan, nem tanítható az állami iskolákban. A döntésre nagy hatással volt a tudósok aktív közbeavatkozása, akik a bíróságnak elküldték a tudomány definícióját. Szerintük a teremtéstudomány azzal, hogy nem cáfolható hipotézisből indul ki, nem felel meg a tudomány alapvető követelményeinek. A kilencvenes években a kreacionisták ezért inkább közvetlenül az iskolák felé fordultak. Az állami iskolák egy részét meggyőzték arról, hogy az evolúciót ne tényként, hanem feltevésként tanítsák. Annak ellenére, hogy a teremtéstudomány a bíróságokon sorozatosan vereséget szenvedett, jelenleg sincs érvényben semmiféle törvény, amely megtiltaná a kreacionizmus tanítását.

A tanárok többsége az Egyesült Államokban ma azt a megoldást választja, hogy nem tanítja az evolúciót. A tavalyi év augusztusában Kansas államban történt nevezetes esetben a természettudományos tantervet központilag módosították, fundamentalista elemeket építettek be. Így például a tudomány definíciójában azt a részt, miszerint az "természetes" magyarázatokat keres, felváltották a "logikus" szóval, ami, valljuk be, természetfeletti magyarázatokat is megenged. A módosítást a Teremtéstudományi Társaság egyik tagja állította össze, aki azt vallja, hogy a dinoszauruszok a 19. század végéig éltek. A kansas-iek reménykedtek abban, hogy az augusztusi választások után a fundamentalisták távoznak az iskola felügyeleti szerveiből (a legújabb fejleményekről november 17-én megjelent írásunkban olvashatnak).

A kansasi eset országos felháborodást váltott ki. A felmérések szerint napjainkban Amerika lakosságának már majdnem a fele azt tartaná kívánatosnak, ha az iskolákban mind az evolúciót, mind a kreacionizmust tanítanák, így a gyerekeknek módjukban állna választani. A vita hevében pedig azt sem ártana elfelejteni, hogy a tudomány és a vallás nem verseng egymással, mivel különböző kérdésekre keresik a választ.


a New Scientist írásai nyomán
		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester