Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk
Állatagy-robot kiméra


Halagyat használnak amerikai kutatók egy robot viselkedésének ellenőrzésére. A napokban nyilvánosságra hozott kutatási eredmények segíthetnek többek között abban is, hogy olyan új, "intelligens" műlábak készüljenek, amelyek vissza tudnak jelezni viselőjük központi idegrendszerének. Sandro Mussa Ivaldi és kutatócsoportja, a Rehabilitation Institute of Chicago munkatársai olyan agy-robot szerkezetet állítottak elő, amellyel a mozgás fejlődését tudják vizsgálni. A kutatás célja annak megértése, hogyan változik az idegi hálózat, és mennyire plasztikusan reagál a sérülésekre.

A legfrissebb fejlesztésű robot csupán néhány centiméter széles, két keréken gurul, és fényjelekre reagál. Ehhez a kutatók eltávolították egy ingola (orsóhal) agyát, gerincvelejének egy részét és egy hideg, oxigéndús, tápanyagokban gazdag tartályba helyezték el. Ezután elektródokkal kapcsolatot létesítettek a robot mechanikája és a hal-idegrendszer között. A robot három érzékelőből álló, fényre reagáló "mesterséges szemeinek" öt percenként adtak fényimpulzusokat. A robot feldolgozta az információt, és visszaküldte a ingola-agykonzervbe.

Az agy vesztibuláris rendszere alapesetben az egyensúlyi helyzetet érzékeli. Amíg a kivett halagy működik, a jelek azt közlik, hogy kibillent-e a hal teste úszás közben, és kell-e javítani a mozgáson az egyensúly visszaállításához. Ekkor az agy jeleket küld a gerincvelő darabon keresztül a robotnak, éppen úgy, mint amikor természetes helyén az orsóhal testét hozza egyensúlyba. Amikor a szokottnál erősebb fénnyel ingerelték a halagyat, a robot mozgásában változás történt: letért eredeti útvonaláról. A mozgás megváltozása több, mint 1 órán át tartott. A kutatók szerint ez is az idegi hálózatok és a gépi szerkezet kétirányú együttműködését igazolja.

Tihanyi Réka rajza
"Úgy gondoljuk, hogy hasonló plasztikus változtatásokat végez az emberi agy is természetes körülmények között, amikor a szervezetet mozgató motoros rendszer reagál az érzékelt változásokra" - mondta a kutatócsoport egyik tagja, Karen Fleming. A felfedezés kulcsa az, hogy kölcsönös, kétirányú kommunikációt létesítettek a gép és az állati agy között. "Az ötlet lényege az volt, hogy az agy képes módosítani saját döntéseit" - hangsúlyozta Ivaldi.

Az agy plaszticitását vizsgáló tudósok többsége sejtkultúrákban végzi vizsgálatait, vagy begyógyszerezett élő állatokon kísérleteznek, amikor az agyi jelzőrendszer megzavarására adott reakciókra kíváncsiak. Ivaldi kutatócsoportja egészen más megközelítést alkalmazott. Azt remélik, hogy a kutatás segítheti olyan "okos" gépek előállítását, amelyek protézisként alkalmazva egyre jobban illeszkednek majd az emberi szervezethez.


Artificial Life
         

üres
© pipacs.hu
webmester