Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunk


a témához kapcsolódó oldalak
Az eredeti cikk regisztrált felhasználók számára elérhető a Nature honlapján
http://www.nature.com/
nlink/v408/n6809/
abs/408187a0_fs.html
Melegítő erdők


A faültetés, mint a környezet és a jövő szempontjából feltétlenül áldásos tevékenység él a képzeletünkben. Egy új tanulmány nyomán azonban lehet, hogy felül kell bírálnunk ezt a képet. A globális felmelegedés mértékét ugyanis bizonyos esetekben éppen hogy fokozzák az erdők.

A trópusokon végzett erdőirtás környezetromboló, e felől semmi kétség. A fák komoly védelmet nyújtanak az amúgy is vékony talajréteg lemosódása, az erózió ellen és fontos elemei a víz-körforgalomnak is. Az erdők emellett a szén-ciklusban is kiemelkedő jelentőségűek, mivel az üvegházhatású szén-dioxid gázt a fotoszintézis során kivonják a légkörből. Globális szinten a növények által elnyelt szén-dioxid mennyisége jóval meghaladja az emberi tevékenységből eredő szén-dioxid kibocsátást.

Az ökoszisztémák szén-dioxid felvétele kényes egyensúlyon alapuló folyamat, amelyet a természetes vegetációpusztulás is meghatároz. Az erdők kivágása természetes szénnyelőktől fosztja meg a bolygót, ami a légkörben maradó gázok révén növeli a felmelegedést. Egy angliai éghajlatkutató intézet munkatársa, Richard Betts figyelmét a növényzet egy másik, az éghajlat alakításában szintén fontos tulajdonsága ragadta meg: az albedó.

Egy adott területen a besugárzott napfényből a felszín által elnyelt hőmennyiség erősen függ a felszín minőségétől. A fehér jégtakarók és hómezők a sugárzás túlnyomó részét visszaverik, míg a fekete talajok a nagy részét elnyelik, így környezetüket is felmelegítik. A földfelszín ezen tulajdonságát az albedóval lehet kifejezni. Minél magasabb az albedó, annál nagyobb részét veri vissza a felszín a légkörből érkező sugárzásnak. Nagy tengerszint feletti magasságokban, ahol az év egy szakaszában hó borítja a talajt, az erdők csökkentik az albedót. Ha a hó tűlevelű erdőkre esik, a fák csúcsáról lehulló pelyhek alig változtatják meg a felszín fényvisszaverő képességét. Betts számítógépes szimulációval tesztelte ennek globális éghajlatra kifejtett hatását. Számításai szerint például Szibériában és Kanadában a mezőgazdasági területek helyére telepített erdők albedó-növelő, melegítő hatása elnyomná a növényzet szén-dioxid kivonásából származó globális hűtő hatást. Néhány mérsékelt övi területen is hasonló hatás várható, a trópusokon viszont mindent egybevetve erős hűtő hatás érvényesülne. Ezek az eredmények Betts szerint arra hívják fel a figyelmet, hogy az erdők éghajlatra kifejtett hatását igencsak rosszul értékelhetjük, ha nem vesszük számításba az összes tényezőt. Vagyis a hagyományosan megoldásnak tekintett erdőtelepítés csak akkor segít a globális felmelegedésen, ha megfelelő helyen ültetünk fákat.


		 

Összeállította: Szöllősi Melinda



üres
© pipacs.hu
webmester