Pipacs
korábbi cikkeinklegújabb cikkeinka pipacs.hu készítőitudományos-fantasztikus sorozatunkhétvégi programajánló

Korábbi cikkeink:

Újabb adatok az Alzheimer-kór genetikai hátteréről Az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát tizenhatszorosra növelő DNS-szakaszt azonosítottak amerikai kutatók. Azt remélik, hogy a korábban már megismert génekkel együtt, ez a felismerés elősegíti az időskori betegség pontos genetikai hátterének feltérképezését. A kutatás eredményei egyben a hatékony terápia kulcsát is jelenthetik.

teljes cikk

A vér szaga A genetikai rokonság nemcsak a hasonló alkati jegyekben, viselkedésben és DNS-állományban nyilvánul meg. Amerikai kutatók igazolták azt a nem túl meglepő feltételezést, hogy családtagok szag alapján is azonosítani tudják egymást. Az ismerős kipárolgások érzékeléséhez azonban nem elég egy fedél alatt élni, az örökbefogadott gyerekek szagmintáit nem ismerik fel nevelőszüleik.

teljes cikk

Daganatpusztító mikrorobot Japán kutatók fejlesztése az a rizsszem nagyságú orvosi műszer, amely képes felismerni, és elpusztítani a rákos daganatokat.

teljes cikk

Öngyilkos petesejtek Az embrionális fejlődés során a nőnemű magzatokban közel hét millió petesejtkezdemény képződik, az újszülött kislányok már csak egy millió ivarsejttel rendelkeznek, és a pubertás idejére ez a szám a harmadára csökken. Az ivarsejtek természetes pusztulásának szerepét vizsgáló amerikai kutatók legújabb eredményei segíthetnek a meddőség gyógyításában.

teljes cikk

Szarvasmarhák frizurája A dühöngő bikát fegyverként használt szarvai teszik félelmetessé. A matadorok azonban az állat várható viselkedését biztosabban kitalálhatják a bika fejét borító szőrzetből, mint szarvaik méretéből. Amerikai kutatók legfrissebb megfigyelései ugyanis azt mutatják, hogy a váratlan helyzetbe kerülő szarvasmarha magatartását a frizurája határozza meg.

teljes cikk

Tökéletlen másolatok A klónozott embriók genetikai állománya rendellenes DNS-szakaszokat tartalmaz.Dél-koreai kutatók szerint ez lehet az oka annak, hogy a klónok többsége idő előtt elpusztul.

teljes cikk

Újabb adatok az Alzheimer-kór genetikai hátteréről A University of Pittsburg kutatói száznyolcvankilenc Alzheimer-kórban szenvedő beteg háromszáz hozzátartozójának vizsgálatát végezték el az elmúlt tíz évben. A vizsgált személyek életkora negyven és hetvenöt év között volt, mindannyian a betegek elsőfokú rokonai voltak. A vizsgálat kezdetén valamennyien egészségesek voltak, és az orvosok folyamatosan ellenőrizték állapotukat. A tíz év alatt tizennyolcan betegedtek meg közülük Azheimer-kórban.

teljes cikk

A vér szaga A genetikai rokonság nemcsak a hasonló alkati jegyekben, viselkedésben és DNS-állományban nyilvánul meg. Amerikai kutatók igazolták azt a nem túl meglepő feltételezést, hogy családtagok szag alapján is azonosítani tudják egymást. Az ismerős kipárolgások érzékeléséhez azonban nem elég egy fedél alatt élni, az örökbefogadott gyerekek szagmintáit nem ismerik fel nevelőszüleik.

teljes cikk

Daganatpusztító mikrorobot Japán kutatók fejlesztése az a rizsszem nagyságú orvosi műszer, amely képes felismerni, és elpusztítani a rákos daganatokat.

teljes cikk

Öngyilkos petesejtek A vizsgálatok szerint a nemi érés során tovább csökken a petesejtek száma. A menstruáció kezdete után minden hónapban tizenöt petesejtkezdemény érik meg, ám ezek közül csupán egy szabadul ki a petefészekből, a többi elpusztul. Hónapról hónapra mindig a legegészségesebb petesejt marad életben. A menopauza akkor következik be, amikor a potenciális petesejtek elfogynak, és ez akár egészen fiatal korban is bekövetkezhet. A petesejtek idő előtti elpusztulása felelős a meddőségek egyik csoportjáért.

teljes cikk

Szarvasmarhák frizurája A dühöngő bikát fegyverként használt szarvai teszik félelmetessé. A matadorok azonban az állat várható viselkedését biztosabban kitalálhatják a bika fejét borító szőrzetből, mint szarvaik méretéből. Amerikai kutatók legfrissebb megfigyelései ugyanis azt mutatják, hogy a váratlan helyzetbe kerülő szarvasmarha magatartását a frizurája határozza meg.

teljes cikk

Tökéletlen másolatok A klónozott embriók genetikai állománya rendellenes DNS-szakaszokat tartalmaz.Dél-koreai kutatók szerint ez lehet az oka annak, hogy a klónok többsége idő előtt elpusztul.

teljes cikk

A depresszió evolúciós szerepe A depresszió egyértelműen diagnosztizálható tünetei jellemzik szülés után a nők tizenöt százalékát. A szakértők egy része úgy véli, hogy a kismamák szülés utáni búskomorságának evolúciós okai vannak.

teljes cikk

Igazi műmell A mellnagyobbító szilikon-betéteket a jövőben kiválthatják a természetes szövetek. Ausztrál kutatók bíztató kísérleti eredményei alapján a jövőben a nők akkorára növeszthetik mellüket, amekkorára szeretnék.

teljes cikk

A depresszió evolúciós szerepe Egy viszonylag új tudományág, az evolúciós pszichológia kutatói szerint a depressziós állapottal járó magatartásváltozások evolúciós szempontból előnyösek voltak. A hangulatzavarok alkalmazkodást elősegítő szerepének megismerése új gyógymódok kialakításához vezethet.

teljes cikk

A zákányszéki semlyék élővilága A zákányszéki semlyék a Kiskunság déli részén, Szegedtől nyugatra, Zákányszék község határában található. Növénytani szempontból a dorozsma-majsai földrajzi kistáj egyik legértékesebb gyepmaradványa, különösen pókbangó lelőhelyként értékes. Hagyó Andrea dolgozata e vidék természeti értékeit mutatja be.

teljes cikk

Vírusos szájvíz A szájrák kialakulását megakadályozó szájvizet fejlesztettek ki amerikai kutatók. Az öblögető folyadék olyan genetikailag módosított vírusokat tartalmaz, amelyek képesek elpusztítani a daganatképződésre hajlamos sejteket, még mielőtt a betegség rosszindulatúvá válna.

teljes cikk

Új gyógyszer a leukémiára Május végétől az Egyesült Államokban hivatalosan is forgalomba kerül a Gleevec nevű gyógyszer, amely az eddigi kísérleti eredmények szerint hatásosan alkalmazható a leukémia egyik viszonylag ritka, de nagyon súlyos válfaja, a krónikus myeloid leukémia ellen.

teljes cikk

Az alvás fejleszti az agyat Kis macskákkal folytatott kísérletekből kiderült, hogy az alvás komoly hatással van az agy fejlődésére. Az életút elején megfigyelhető nagyobb alvásigénynek, idegsejt-hálózatokat fejlesztő hatása révén, biológiailag fontos szerep jut. Amerikai kutatók megállapították, hogy a macskák látásának tökéletes kialakulása is a kölyökkori alvástöbbletnek köszönhető.

teljes cikk

Tapintó agykéreg Egy különös látványt nyújtó állatfaj, a csillagvakond, tapintásra módosult érzékszervei közvetlen kapcsolatban állnak az agykéreggel. A föld alatti járatokban élő állat orrából csillag alakban húsos függelékek nyúlnak ki, amelyek az emberi tapintásnál is kifinomultabb érzékelésre képesek. Ez a furcsa tapintószerv valójában a szemet helyettesíti.

teljes cikk

Klónozás a veszélyeztetett állatfajok megmentéséért A szingapúri állatkert vezetői azt tervezik, hogy gyűjteményük állatainak genetikai anyagát felhasználva, klónozzák a kihalófélben lévő állatfajokat.

teljes cikk

A király öko-benzinje Bhumibol Aduljadedzs (IX. Ráma) thaiföldi király pálmaolaj felhasználásával környezetbarát üzemanyagot fejlesztett ki.

teljes cikk

A delfinek magukra ismernek a tükörben A New York-i akvárium dolgozói észrevették, hogy a delfinek képesek felismerni önmagukat a tükörben. Ezzel megdőlt az a korábban általánosan elfogadott nézet, hogy erre a teljesítményre az emberen kívül csak az emberszabású majmok képesek.

teljes cikk

A Lufthansa nem szállít állatokat A világ egyik legnagyobb légitársasága, a frankfurti székhelyű Lufthansa bejelentette, hogy nem szállít többé kereskedelmi céllal állatokat.

teljes cikk

Gyógyító szénmonoxid Sérült tüdejű laboratóriumi egereken végzett kísérletek bizonyították a mérgező gázként közismert szén-monoxid belélegzésének gyógyító hatását. A kutatás eredményei ígéretesnek tűnnek számos vérrögképződéssel járó betegség terápiájában. A mérgező gáz alkalmazása azonban óvatosságot igényel, hiszen egyelőre kérdéses, hogy a gyógyító hatás nagyobb-e, vagy a potenciális veszélyek.

teljes cikk

Környezetvédő méhek Genetikailag is különböznek fajtársaiktól azok a házi méhek, amelyek képesek a kaptárokat megtisztítani a kártevő atkáktól.

teljes cikk

Szex-stratégiák Sokáig tartotta magát a nézet, hogy az embert az is megkülönbözteti az állatoktól, hogy folyamatosan, nem pusztán utódnemzés céljából él szexuális életet. Svéd kutatók felismerték, hogy néhány állatfaj, például a tarajos sül is ezt teszi.

teljes cikk

A gyermekvállalás és az emberi faj evolúciója A gyermekvállalás időzítését a társadalmi normákon túl genetikai tényezők is jelentősen befolyásolják - bizonyította be egy nemzetközi kutatócsoport. Ezek a hatások az iparosodás óta az emberiség történetében még soha nem tapasztalt mértékben szólnak bele fajunk evolúciójába.

teljes cikk

Tesztoszteront termelő bakfislányok Lányok körében végzett amerikai vizsgálatokból kiderült, hogy néhányukban a pubertáskor kezdetén túltermelődik a férfihormonként közismert tesztoszteron. A hormon túltermelődése génfüggő, és a felnövő bakfisokban fokozza a mellrák kialakulásának kockázatát.

teljes cikk

Didergő pingvinek Napok óta hideg, csontig hatoló szél uralkodik Nagy-Britanniában. Ismét előkerültek a nagykabátok, vastag sálak, fejfedők, még az állatkerti pingvineket is takaróba burkolták gondozóik.

teljes cikk

Lelki sérüléseket okozó sugárszennyeződés Újabb kutatások felhívják a figyelmet az 1986. április végén történt csernobili atomerőmű-katasztrófa eddig figyelmen kívül hagyott súlyos következményére: az érintett lakosság hosszú távú lelki károsodására.

teljes cikk

Kelet-európai adatok felhasználása a rákmegelőzésben A fehérvérsejtekben mérhető kromoszóma rendellenségek felvilágosítást adhatnak a daganatos megbetegedésekről már az egészen korai stádiumban is - hangzott el a múlt héten Lyonban rendezett NATO megbeszélésen. A találkozón megállapodás született a kelet-európai országokban a 70-es évek óta gyűjtött citogenetikai adatok felhasználásáról a rákmegelőzésben.

teljes cikk

Idős férfiak gyermekei hajlamosabbak a skizofréniára Ahogy öregszenek a férfiak, egyre nagyobb valószínűséggel születik skizofrén gyermekük, olvashatjuk egy új tanulmányban. Amerikai kutatók legújabb eredményei megerősíteni látszanak azt a nézetet, hogy a férfiak biológiai órája is menthetetlenül ketyeg. Az életkor előrehaladtával felhalmozódnak a genetikai változások a spermiumokban, és ezzel az öröklődő betegségekre való hajlam is növekszik az utódokban.

teljes cikk

Helyreállítható idegrendszeri kapcsolatok Brit neurológusok bíztató állatkísérleteinek eredményei új reményt nyújthatnak a gerincvelő károsodása miatt megbénult embereknek. A kutatóknak biokémiai beavatkozásokkal sikerült helyreállítani a sérült idegrendszeri kapcsolatokat. A módszer az emberek gyógyításában öt-tíz év múlva válhat alkalmazhatóvá.

teljes cikk

Öregedő apák skizofrén gyermeke Ahogy öregszenek a férfiak, egyre nagyobb valószínűséggel születik skizofrén gyermekük, olvashatjuk egy új tanulmányban. Amerikai kutatók legújabb eredményei megerősíteni látszanak azt a nézetet, hogy bizony a férfiak biológiai órája is menthetetlenül ketyeg. Az életkor előrehaladtával a jelek szerint felhalmozódnak az utódokra is átadódó mutációk a spermiumokban.

teljes cikk

Temetetlen holtak Magyarországon jelentős számban tárolnak olyan halottakat, akiknek eltemetéséről hosszú idő elteltével sem gondoskodott senki. Az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatot tervez az esetek felderítésére - jelentette a Magyar Távirati Iroda.

teljes cikk

A tengeri halak higanytartalma akár otthon is mérhető lesz Amerikai kutatók kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel könnyen mérhető az asztalunkra kerülő tengeri halak higanytartalma. Az egyszerű vizsgálat a háziasszonyok mellett a környezetvédelemben dolgozók számára is hasznos lehet.

teljes cikk

Kannibál halak A hím édesvízi halak gyakran őrt állnak az általuk megtermékenyített peték mellett, hogy megvédjék leendő utódaikat a külső támadásoktól. Ugyanakkor ha éhesek, habozás nélkül megeszik saját ikráikat.

teljes cikk

A tévé hatása alatt álló csimpánzok Nem az ember az egyedüli faj az állatvilágban, amelynek érzelmeire hatnak a mozgóképek. Amerikai kutatók szerint az emberszabású majmok is érzékenyen reagálnak a képernyőn látottakra.

teljes cikk

Agyonszeretett pandák A veszélyeztetett állatfajok szimbólumává lett panda az utóbbi időkig úgy tűnt, hogy a természetvédelem sikertörténete lehet. A kihalófélben lévő bambuszevő emlős természetes életközösségét az elmúlt években sikerült helyreállítani Kínában. A pandák miatt a dél-nyugat-kínai Vulung Nemzeti Parkba áramló turisták tömegei azonban újabb veszélyt jelentenek az állatokra.

teljes cikk

Fogak a barlangban Dél-Kínában szokatlan leletre, egy fogakkal teli barlangra bukkantak amerikai archeológusok.

teljes cikk

Méhlepényből őssejtet Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói új módszert fejlesztettek ki arra, hogy embrionális őssejteket nyerjenek ki méhlepényből.

teljes cikk

Az egyetlen megoldás a mészárlás Független brit kutatócsoport a Science legutóbbi számában közölt jelentése szerint a száj- és körömfájás vírus terjedésének megakadályozásában az állatok gyors lemészárlása hatékonyabb megoldás, mint a védőoltás.

teljes cikk

Tetoválással is terjed a hepatitisz C A szexuális érintkezéssel átadható fertőző betegségek legtöbbször tűvel és vérrel is terjednek. Ezért a hepatitisz C vírusfertőzést a közös tűt használó drogosok és az akupunktúrás gyógykezelésen résztvevőkön túl a tetováló szalonok vendégei is könnyen megkaphatják.

teljes cikk

Étvágyat gerjesztő és csökkentő drogok A marihuána és a hasis hatóanyagai, a cannabinoidok étvágygerjesztő hatásúak, míg az amfetamin származékok csökkentik az éhségérzetet. A Nature mai számában közölt kutatási eredményekből kiderül, hogy az ellentétes hatást kiváltó molekulák kapcsolatban állnak egymással.

teljes cikk

Ősi társunk a galandféreg A rosszul átsütött borsókás sertés- vagy marhahústól férgessé válhatunk. Talán meglepetést okoz a hír, de legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy ezeket a kellemetlen élősködőket, a galandférgeket évezredekkel korábban tőlünk kapták háziállataink.

teljes cikk

Új gyógyszerek az elvonókúrában Eddig a gyógyászat más területein használták azokat a gyógyszereket, amelyek új kutatások szerint enyhíthetik a súlyos elvonási tüneteket a kokain-elvonókúra korai szakaszában lévő betegeken.

teljes cikk

Marihuána AIDS-betegeknek Az amerikai szövetségi bíróság engedélyezte, hogy Kalifornia államban kipróbálják a marihuána gyógyhatását AIDS-betegek fájdalmának csillapítására.

teljes cikk

A fiatalság hormonja Az öregedés okait vizsgáló kutatók legfrissebb eredményei szerint hormonok okozzák az életkor előrehaladtával bekövetkező változásokat. Élesztő, fonálférgek, és gyümölcslegyek genetikai vizsgálata hasonló eredményt hozott: az öregedésért egy inzulinszerű hormon felelős.

teljes cikk

Egerek biológiai órája Genetikailag módosított, úgynevezett transzgénikus egerek segíthetnek megfejteni az emlősök biológia órájának működési mechanizmusát.

teljes cikk

Baktériumevés Hatékonyan csökkenti az allergiás megbetegedések kialakulását, ha terhes nők és újszülöttek baktérium kultúrákat fogyasztanak - adta hírül a brit The Lancet orvosi folyóirat.

teljes cikk

Bábáskodó amőbák

teljes cikk

Mi lesz a szén-dioxiddal? Ha holnap befejeznénk a szén-dioxid kibocsátását, az Amazonas-medence esőerdei egy évszázadon keresztül tudnák csökkenteni a gáz légköri koncentrációját. Egy új modell jóslatai szerint a trópusi esőerdők képesek ellensúlyozni az üvegházhatást.

teljes cikk

Nem változik az éghajlat Noha már ötvenezer éve nem élnek, Dél-Amerika hosszú életű megkövült fáinak elemzése azt mutatja, hogy a legutolsó jégkorszak előtt a maihoz nagyon hasonló éghajlat uralkodott a Földön.

teljes cikk

Őssejtekből regenerálódik a szív Két új állatkísérleti eredmény is született a napokban, melyek arról számoltak be, hogy adult csontvelőből származó sejtekkel sikerült sérült szívet kijavítani. A sejtek a sérülés helyére vándoroltak, ahol új izomsejtek és vérerek képződését idézték elő.

teljes cikk

Dohányzással a Kaposi-szarkóma ellen Bár a dohányzás bizonyítottan számos daganatos megbetegedés kialakulásában szerepet játszik, a legfrissebb kutatások szerint a mediterrán vidékeken élő idős férfiak esetében egy ritka bőrrák-fajta, a Kaposi-szarkóma kifejlődést késleltetheti a rendszeres cigarettázás.

teljes cikk

Olcsó megoldás az arzénszennyezés kivonására A mexikói Zimapán városában arzénnal szennyezett az ivóvíz. Arrafelé az emberek nem engedhetik meg maguknak a drága tisztító rendszereket, így a geológusok a kényszertől hajtva jöttek rá, hogy a megoldás az utcán hever.

teljes cikk

Az első levelek Az első negyvenmillió évben a szárazföldi növények nem vesződtek levelekkel. A szakértők azt állítják, ezek a ma oly megszokott képletek akkor alakultak ki, amikor a légkörben leesett a szén-dioxid koncentrációja, ezzel ugyanis a nagyobb felületen elnyelhető fénymennyiségből adódó előnyök előtérbe kerültek a túlhevülés veszélyeivel szemben.

teljes cikk

Afrikaiak drogrezisztenciája Az afrikai népesség genetikai állományában jelenlévő drogrezisztencia gént azonosítottak amerikai kutatók. A gén jelenléte magyarázatot adhat arra, hogy miért hatástalan sokszor bizonyos etnikai csoportokba tartozó rákbetegek kemoterápiája.

teljes cikk

Nősténnyé alakuló hím egerek Amerikai kutatók szokatlan dologra figyeltek fel: hím kísérleti egereik nősténnyé váltak, amikor eltávolítottak belőlük egy a tüdő kialakulásáért felelős gént.

teljes cikk

A menopauza okai az agyban keresendők A változás korába érő nők kénytelenek elszenvedni a menopauza kezdetét kísérő kellemetlen tüneteket, a hőhullámokat, az izzadást, a heves szívdobogást, a szorongást, és a depressziót. Új kutatások azt állítják, a termékenység végét jelentő változások nem is a petefészekből indulnak ki, hanem bizonyos agyi folyamatok napi ritmusának megbomlásával kezdődnek.

teljes cikk

A skizofrénia génje - melyik az első? Az izlandi deCODE Genetics képviselői Würzburg-i kutatókkal vitáznak az elsőség joga felett. Az izlandiak szerint a német kutatók által megtalált, elsőnek titulált gén valójában csak a publikáció sorrendjében előzi meg az ő felfedezésüket. A szigetországban ugyanis már korábban azonosítottak egy gént, amely a skizofréniában szenvedő izlandiak nagy részében megtalálható.

teljes cikk

Kakukktojás Egyes madarak akkor is kidobálják a gyanús tojásokat, ha kakukk már nem élősködik rajtuk, csak az ember avatkozik be fészkük rendjébe, kísérlet céljából. Az ilyen viselkedés megléte arról árulkodik, hogy ezen fajok őseinek fészkét egy időben rendszeresen látogatták kakukkok. Az viszont, hogy az elutasítás a kakukk eltűnése után is megmaradt, arra utal, hogy ez a viselkedés a korábban elfogadott nézettel ellentétben nem jelent semmiféle hátrányt az így védekező faj számára.

teljes cikk

Elektromos patikus segít a HIV-fertőzötteknek A már kezelés alatt álló AIDS-es HIV-fertőzöttek vírusszámát akár fél éven belül is lecsökkentheti az a kis szerkezet, amely a kutatók szóhasználatával élve egy személyi hívó és egy gondos édesanya keveréke. Hangsúlyozottan nem egy új terápiáról van szó, egyszerűen a rendkívül komplex napirendet követő gyógykezelés megkönnyítéséről. A készülék figyelmezteti tulajdonosát, mikor és milyen gyógyszert kell bevennie, és milyen mellékhatásokra kell számítania. A kutatók szerint ugyanis a fertőzöttek legfőbb problémája éppen az, hogy a megfelelő időben a megfelelő orvosságból a megfelelő mennyiséget vegyék be.

teljes cikk

A nők kisebb kezdeti vírusszámmal is AIDS-esek lesznek A HIV-fertőzés első évében a nőkben jóval kevesebb vírus található, mint a férfiakban, maga a betegség, az AIDS, mégis ugyanolyan valószínűséggel alakul ki mindkét nem képviselőiben. A HIV-fertőzés lefolyásának tanulságos eredményt hozó, széles körben végzett tanulmánya a nemek közötti különbségeket vizsgálta.

teljes cikk

Megújítható agy Egyre inkább megdőlni látszik az a biológiai dogma, hogy a felnőtt emberek idegsejtjei nem képesek megújulni, hanem idővel csak pusztulnak. Japán gyógyszerészek legfrissebb kutatásaiból kiderül, hogy az emberi agy képes az elhalt idegsejtek pótlására még idős korban is.

teljes cikk

Valódi és vélt félelmek A legtöbb állathoz hasonlóan az emberek is megtanulnak félni a kellemetlen dolgoktól. A kellemetlen helyzeteket emlékeikben őrzik, és a múltbéli tapasztalatok felidézése félelmet okozhat olyankor is, amikor egyébként nem lenne okunk rá. A Nature folyóiratban amerikai kutatók a félelemérzés agyi leképezésének lehetőségeiről számoltak be.

teljes cikk

Éhesen a pirosat keresik a főemlősök Az emberekre is jellemző trikromatikus látás a főemlősöknek is segít kiválasztani a legízletesebb táplálékot a dzsungelek sűrűjében. Új kutatások szerint a piros, a zöld, és a kék szín megkülönböztetésén alapuló látás kialakulását nem a gyümölcsök színe, hanem a friss, piros levelek segítették elő.

teljes cikk

Heparin a rákos áttétek ellen A heparin egerekben bizonyos rosszindulatú megbetegedések esetében csökkentette az áttétek kialakulását. A véralvadásgátlóként ismert közönséges anyag a tumorsejtek bizonyos felszíni molekulái és a vérlemezkék közötti kapcsolat kialakulását zavarja meg, így fejti ki kedvező hatását.

teljes cikk

A madarak ivari dimorfizmusának okai Darwin érvelése szerint a madaraknál a hímek azért olyan díszesek, mert így tudják minél több tojó tetszését elnyerni, míg a tojóknak a fakó színezet biztosít védettséget a ragadozók ellen. A sokszor szélsőséges ivari dimorfizmus kialakulásának mechanizmusa azonban talán nem is ilyen egyszerű.

teljes cikk

Amikor a felejtést választjuk Ki tudjuk iktatni a nem kívánt emlékeinket, ha erősen igyekszünk nem gondolni rájuk, állítja egy új tanulmány. A megfogalmazott elmélet arra a jól ismert jelenségre is magyarázatot adhat, hogy a nagy traumákat átélt személyek miért nem emlékeznek a kellemetlen eseményre.

teljes cikk

A muzikalitás genetikai háttere A dallamok felismerésének képessége örökletes - derült ki brit és amerikai kutatók legfrissebb ikerkutatatásaiból. Megállapították, hogy a megvizsgált 280 egypetéjű ikerpár nyolcvan százaléka megegyező zenei képességekkel rendelkezett, és csupán a párok húsz százalékának muzikalitását befolyásolta a zenei nevelés.

teljes cikk

Skorpió hadművelet Napelemmel működik az amerikai haditengerészet új harci robotja, amelyet tervezői a skorpiókról mintáztak. Ezek a számítógéppel, érzékelőkkel, jeladóval felszerelt robotok képesek egy napon át nehéz terep, zord időjárási viszonyok mellett is a katonai felderítésre.

teljes cikk

Mellrák és a könnyű élet Norvég kutatások szerint a fejlett országok nőlakosságának kényelmes élete hozzájárul a mellrák kialakulásához. Ezekben az országokban a nők általában sokat esznek, és ritkán végeznek fizikai munkát, így életmódjuk növeli a mellrák kifejlődésének kockázatát.

teljes cikk

Szabálysértő prionok A prionokkal az a legfőbb probléma, hogy egyelőre még nagyon keveset tudunk róluk. Hogy a kerge-marha kórért felelős prion hogyan jutott el odáig, hogy rajtunk embereken Creutzfeld-Jacob szindrómát okozzon, máig is rejtély. Az élesztők hasonló fehérjéinek tulajdonságait tanulmányozva talán közelebb kerülhetünk szerepük megértéséhez.

teljes cikk

A páviánok költséges hátsója Az állatvilág bővelkedik viselőjük minőségét fennen hirdető szexuális díszekben. A pávatoll és a fülemüle éneke mellett a páviánok nőstényeinek piros hátsója is ezek közé tartozik. Új kutatások szerint ugyanis nem egyszerű figyelemfelkeltő eszközzel állunk szemben, hanem egy, a nőstények reproduktív értékét híven tükröző, rendkívüli költségekkel járó jelről.

teljes cikk

Horizontálisan terjedő ellenállás A baktériumok életük során bármikor beszerezhetik az antibiotikumok elleni rezisztencia génjeit. Erre a mutatványra nem csak a velünk élő ártalmatlan, de a kórokozó baktériumok is képesek lehetnek. Közvetett bizonyítékok egy új tanulmányban arra, hogy a terjedőben lévő antibiotikum-rezisztencia hátterében a horizontális génátvitel állhat.

teljes cikk

Még egyszer a csótányokról - az ivartalan szaporodás esélyei Az ivaros szaporodás folyamata, azaz biológiai szakkifejezéssel élve a szex nem egyszerű dolog. Bonyolult folyamatok összehangolását és rengeteg energiát igényel a pároktól, ezért aztán joggal merült fel a kérdés az evolúció-biológusokban, vajon miért nem aszexuálisan reprodukálják önmagukat az élőlények? Brit kutatók a csótányokkal végzett laboratóriumi kísérleteikben az ivartalan szaporodás esélyeit kutatták.

teljes cikk

Az aszpirin harmadik célpontja Az aszpirin igen sokrétű hatását az orvostudomány régóta ismeri és használja anélkül, hogy hatásmechanizmusának minden részletével tisztában lenne. A gyógyszer most felfedezett harmadik célpontjára, a citokinek közé tartozó interleukin-4 nevű fehérjére egy eddig nem azonosított úton hat. A felismerés magyarázattal szolgál az aszpirin néhány kevésbé nyilvánvaló jótékony hatására is.

teljes cikk

A zöld tea nem csodaszer Az Ázsiában nagy hagyományokkal rendelkező zöld tea az utóbbi években a nyugati világban is nagy népszerűségnek örvend. Híre, miszerint megelőzi a rosszindulatú daganatokat és csökkenti a koleszterinszintet, a zöld teát a világszerte dúló Ázsia-divat kimagasló elemévé tette. Az ezirányú kutatások azonban messze nem igazolják minden kétséget kizáróan a gyógyító hatást: egy új japán elemzés szerint például a zöld tea egyáltalán nem nyújt védelmet a gyomorrák ellen.

teljes cikk

A nőstény csótányok a gyenge hímeket kedvelik Kamaszkori alaptörténet: akadozva kifejezett, gyengéd szerelem bontakozik ki egy érzékeny fiú és egy erőszakos partnerének elnyomásában élő gyönyörű nő között. Ezt a forgatókönyvet követi a tanzániai csótány (Nauphoeta cinerea) szerelemi élete is.

teljes cikk

Dolly karanténban A határokon cipőket fertőtlenítenek, szaunába küldik a beutazókat, és elkobozzák a szendvicsek. Ilyen és ezekhez hasonló rendelkezésekkel védekeznek Európa szerte a közegészségügyi hivatalok a száj- és körömfájás vírusának terjedése ellen. A vágóállatokat megtizedelő vírus drasztikusan terjed, és az európai országok egyike sem kívánja kitenni állatállományát a fertőzés veszélyének, de a pánikszerűen meghozott intézkedések kissé kaotikusnak tűnnek.

teljes cikk

A néma szál megszólal A hagyományos tudományos gondolkodásnak alaptétele, hogy a DNS kettősspirálnak csak az egyik szálán található a fehérjék létrehozásához szükséges kód, ezt hívják a DNS értelmes szálának. A másikat néma szálnak nevezik a biológusok, lévén, hogy róla fehérjeszintézishez szükséges információ nem íródik át. A Johns Hopkins University kutatói azonban most találtak egy olyan fehérjét az ecetmuslicában, melynek felépítéséhez szükséges instrukciók egy része a néma szálról származik.

teljes cikk

A világ népessége 50 év múlva Az ENSZ jelentése szerint a Föld lakóinak száma 50 év múlva közel 10 milliárd lesz. A népességnövekedés főként a szegényebb országokat érinti, a fejlett országok lakosságát viszont az elöregedés jellemzi majd.

teljes cikk

Az utolsó tíz év? A Wildlife Conservation Society kutatása szerint nagy veszélyben vannak a vadon élő orángutánok. Amennyiben nem szűnik meg élőhelyeik pusztítása, úgy tíz éven belül búcsút inthetünk ázsiai emberszabású rokonainknak.

teljes cikk

Kokainisták agya A kokainfogyasztók agya a vártnál sokkal kevésbé reagál az ingerlésre. Ez a hatás a Yale University kutatói szerint akkor is fennmarad, amikor a kábítószer már kiürült a szervezetből.

teljes cikk

Kis éji zene Csúszómászók. A régi magyar elnevezés ezzel a rosszul csengő szóval illeti a hüllők és kétéltűek népes osztályát. A kifejezés már lassan kikopik a köznyelvből, de a helyzet nem sokat változott, a kígyó vagy varangy szavakat ma is ugyanolyan utálkozva ejtjük ki a szánkon. Ezen a rossz beidegződésen szeretne változtatni az 1986-ban alakult Varangy Akciócsoport.

teljes cikk

Természetes gyógymód a depresszióra Az orbáncfű hatékonyan gyógyítja a depressziót, derült ki a gyógynövény európai klinikai kipróbálásáról készített jelentésből.

teljes cikk

Korai diagnózis mesterséges intelligenciával Meglepő biztonsággal állította fel a diagnózist a skizofréniáról egy számítógépes rendszer már a kísérletek korai szakaszában. A neurális hálózatok akár jóval a tünetek jelentkezése előtt képesek megnevezni az amúgy nagyon nehezen felismerhető betegséget.

teljes cikk

Darwin leegyszerűsítései Charles Darwin a szarvas- és ganéjtúró bogarak csápjainak kialakulását az ivari kiválasztódásban jelentkező hatékonyságukkal magyarázata, bár igazolni elképzelését nem tudta. Brit ökológusok legfrissebb kutatása szerint a csápok elhelyezkedését, és az állatok egyéb morfológiai jellemzőinek kialakulását nem igazán az élőlények szaporodását megkönnyítő haszon szabályozza, hanem az alacsony fiziológiai költség.

teljes cikk

Az angolnák választása Európa és Észak-Afrika angolnái a Sargasso-tengerre járnak ívni. Gondolhatnánk, részben azért, hogy itt frissítsék fel génállományukat. Úgy tűnik azonban, hogy a hosszú út megtétele után is az egy élőhelyen élő, így genetikailag hasonló egyedek párosodnak. Ezzel az is érthetőbbé válik, hogyan találják meg az angolnák nemzedékről nemzedékre őseik egykori lakhelyét.

teljes cikk

Mint a pávián A páviánok jobban hasonlítanak hozzánk, mint gondolnánk. A stressz például hosszú távon őket is megbetegíti, közülük legkevésbé viszont a stabil szociális kapcsolatokat kiépítő egyedeket.

teljes cikk

Siketek analfabétizmusa Arizonában új jelbeszédet dolgoztak ki siketek és halláskárosultak számára. A jelbeszédet kifejlesztő csoport pedagógusokból és kutatókból áll, tevékenységük célja, hogy növeljék a siketek olvasottságát.

teljes cikk

Ha ritka a levegő A szélsőséges körülményekre többféleképpen reagálhat az emberi szervezet. Új kutatások szerint például a tibetiek és az Andok népei eltérően alkalmazkodtak a magaslati levegőhöz.

teljes cikk

Még egy érv a karcsúság és a zöldségek mellett A hasnyálmirigyrákra a dohányzás és az életkor mellett az elhízás és a túlzott evés is hajlamosít. Egy új tanulmány szerint a túlsúlyos emberek körében nem csekély mértékben, hetven százalékkal nő meg a gyógyíthatatlan betegségek között is különösen gyors lefolyású rosszindulatú elváltozás kockázata.

teljes cikk

Házastársak memóriazavarral Robert Fredland és munkatársai 1995 óta gyűjtenek adatokat a közel-keleti Wadi Ara település lakóinak vizsgálatával. Ebben a populációban az átlagnál 20 százalékkal nagyobb gyakorisággal fordul elő az Alzheimer-kór.

teljes cikk

Gyógyír az influenzára Az influenzás betegeknek orvosaik a gyógyulás érdekében fekvést, citromos teát, esetleg lázcsillapítást javasolnak. Ennél többet ma még aligha tehetnek, hiszen a vírusfertőzés útján terjedő influenza mai tudásunk szerint gyógyíthatatlan. Az orvostudomány azonban gőzerővel keresi a megoldást - a kutatások legújabb eredményeiről német sejtbiológusok számoltak be a Nature-ben.

teljes cikk

Az elnyomott dolgozók megbetegítik környezetüket A megalázott alkalmazottak sokkal több egészségügyi problémával küzdenek, mint főnökeik, ráadásul másokat is megbetegítenek - derült ki finn kutatók vizsgálataiból. A Helsinki University kutatóinak 5500 kórházi alkalmazott közreműködésével elvégzett vizsgálata azt mutatta, hogy a megkérdezett személyek öt százalékát megaláztatások érik munkájuk során: alulértékeltnek, szociálisan izoláltnak, sőt, egyesek még fizikailag is veszélyeztetettnek érzik magukat. Ezek az emberek kétszer annyi időt töltenek betegállományban, mint azok a munkatársak, akik nem számoltak be megaláztatásról.

teljes cikk

Útban a skizofrénia génterápiája felé Izland lakosainak genetikai adataiból kiindulva dolgozik a skizofrénia ellenszerén egy gyógyszergyártó cég. Az izlandi lakosok adatainak birtokában a deCODE megtalálta, és a gyógyszergyárnak eladta a betegség kialakulásában szerepet játszó fehérje génjét, amely a kifejlesztés előtt álló kezelés egyik fő célpontja lehet.

teljes cikk

A boldogság titka A pénz és a hatalom nem boldogít. Az ígéret földjén végzett pszichológiai kutatások eredményei szerint az amerikaiak a befolyást és az anyagi jólétet nem említik a boldogsághoz szükséges dolgok között, ehelyett viszont ide sorolják az önbecsülést, a kompetencia érzését, az autonómiát és a szeretteikhez való kötődést.

teljes cikk

A víz a legjobb gyógyszer A gyógyszeripar termékeinek dollár-milliárdokban mérhető forgalma mellett aránylag olcsónak tűnik az a szer, amely - legalábbis a fejlettebb világ országainak háztartásaiban - a legközelebbi vízcsapból hozzáférhető. Egy német kutatócsoport vizsgálatai kimutatták, hogy egyes szív- és érrendszeri megbetegedések leghatékonyabb gyógyszere a csapvíz.

teljes cikk

A parazita hatalma Egy parazita baktérium és annak egy gazdája között fennálló kapcsolat kutatásának legújabb eredményei azt bizonyítják, hogy a baktérium nem egyszerű szemlélője, hanem aktív részese a gazdafaj evolúciójának. A Wolbachia baktérium a kutatók állítása szerint nem engedi gazdáját, a fertőzött darazsat nem fertőzött egyedekkel szaporodni. Ezzel a mechanizmussal a parazita faji szintű elszigetelődést vált ki.

teljes cikk

Mentális betegek dohányzása A dohányzás és a mentális megbetegedések közötti összefüggést vizsgálta évekig tartó nagyszabású felmérés során a Harvard Medical School egy kutatócsoportja. Az Egyesült Államokban hosszú ideje tartó felvilágosító kampány, és a korlátozó rendelkezések következtében egyre kevesebben dohányoznak. A dohányzók közel fele azonban mentális betegségben szenved, állapította meg a vizsgálat. Vajon azért dohányoznak, mert betegek, vagy azért betegek, mert dohányoznak?

teljes cikk

A korom is melegíti Földünket Egy új tanulmány megállapításai szerint ezidáig tudomást sem vettünk a globális felmelegedés második legfontosabb tényezőjéről, pedig az egy igazán közönséges anyag. Mark Z. Jacobson, az amerikai Stanford University környezetmérnök kutatója azt állítja, a korom a felmelegedésnek akár 15-30 százalékáért is felelőssé tehető.

teljes cikk

Génizmus - új utak az élettudományok és a diszkrimináció területén Az ember teljes genetikai állományának feltérképezése új kihívásokkal szolgál a tudomány világának, és ezzel párhuzamosan egy újabb, genetikai alapú diszkrimináció eszköztára is gazdagodik. Az új géntechnológiai kutatások eredményei alapján meghatározható az egyének genetikai hajlama a daganatos, a szív- és érrendszeri, és egyéb betegségekre. Szakértők azonban aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a genetikai információ-arzenál felhasználásával a munkaadók számára új lehetőségek nyílnak a hátrányos megkülönböztetésre akár az állások betöltésekor, akár az alkalmazottak előléptetése során. A biztosítottakról szerzett genetikai ismeretekkel maguk biztosító társaságok is visszaélhetnek.

teljes cikk

Mobilfóbia Majd félmillió ember megfigyelésére alapozva egy új tanulmány szerzői azt állítják, semmilyen jel nem utal arra, hogy a mobiltelefon használata növelné a rák kialakulásának a kockázatát. Az eredmények meggyőző erejét az gyengíti leginkább, hogy a megfigyeltek többsége csak néhány éves telefonhasználatot tudhatott maga mögött.

teljes cikk

Génfüggő függőség Lehet, hogy a jövőben genetikai vizsgálat után mondják majd meg a dohányosoknak, milyen gyötrelmes leszokásra számíthatnak. Az a lehetőség, hogy minden egyes ember esetében megjósolható a nikotinra való rászokásra való fogékonyság, alapjaiban változtathatja meg a leszokás terápiáját.

teljes cikk

A denevérek meghökkentő mozgékonysága A madarak mozgása már Leonardo da Vincire is ösztönzően hatott repülő szerkezeteinek kitalálásában, és a madarak inspirálták a XX. század nagy repülőgép tervező mérnökeit is. Bár a denevérek kevésbé impozáns látványt nyújtanak, amerikai idegélettan kutatók legfrissebb eredményei szerint a bőregerek hanglokátoros navigációs eszközeinek megismerése segíthet az éjszakai repülések megtervezésében.

teljes cikk

Átrendezett méhlepényesek A Nature első februári számában egymás után mindjárt két cikket is közölt a méhlepényes emlősökről. A két független tanulmány egymáshoz látszólag nagyon hasonló állatokat sorol távoli csoportokba.

teljes cikk

Máris kész a rizs-genom Amikor két hónappal ezelőtt elkészült az első teljes növényi genom, a szakértők arról beszéltek, hogy a sorban a következő a rizs lesz. Azt azonban senki nem gondolta volna, hogy erre a nemzetközi projekt állásából előrevetített négy év helyett csupán néhány hetet kell várni. Márpedig a január végi sajtóközlemény szerint a világ legnagyobb mezőgazdasági társaságai közé tartozó Syngenta a Myriad Genetics géntechnológiai céggel összefogva befejezte a rizs szekvenálását. A világ élelmezésében első helyen álló növényfajról szerzett ismeretek birtokában a növénynemesítők táplálóbb, produktívabb, könnyebben kezelhető fajtákat tenyészthetnek ki.

teljes cikk

Állati álmok A laboratóriumi patkányok útvesztőkről álmodnak. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak kísérletei bebizonyították, hogy az állatok álmai összetettek, és újra átélik nappali életük eseményeit, akárcsak az ember. Ezek az álmok valószínűleg a tanulás és az emlékezés folyamatait segítik.

teljes cikk

Gyilkos hangok Patagónia partjainál a kardszárnyú delfinek a partra is kivetődnek, hogy zsákmányul ejtsék a kiszemelt fókát. Amikor viszont halakra vadásznak, ultrahanggal mérik be a rajok pontos helyzetét. Egyes delfinszakértők régóta feltételezik, hogy a fogascetek által kiadott alacsony frekvenciájú hangok ezen túl a préda megbénításával a zsákmányszerzés aktív eszközei is. Hawaii-i és floridai kutatók most azt állítják, videofelvételek formájában birtokukban vannak az első bizonyítékok erre a feltételezésre.

teljes cikk

Többet kapnak, mint hiszik A cigarettás dobozokon feltüntetett nikotin- és kátránytartalom nem azonos azzal a mennyiséggel, amit a dohányosok aktuálisan beszívnak. Brit kutatók megállapították, hogy függetlenül a cigaretta típusától, a dohányosok a tájékoztatatón szereplő nikotintartalom többszörösét is magukhoz vehetik, ha intenzívebben szívják végig cigarettáikat.

teljes cikk

Ártalmas ózon Az ózon a sztratoszférában létfontosságú, hiszen hiányában az ultraibolya sugárzás behatol a légkörbe. Ugyanez a gáz a felszínhez közel azonban, furcsa módon, jelenlétével okoz gondokat, márpedig az előrejelzések szerint egyre súlyosabbakat.

teljes cikk

Ésszerű kannibalizmus Sivatagi utazóknak nem árt kirázni reggelente a bakancsukat, mivel a homokrengeteg minden hektárjára ötven kiló skorpió jut. Amerikai kutatók szerint a skorpiók sikeres életstratégiájának az a titka, hogy nagyon lassan élik fel energiatartalékaikat, továbbá hogy a tartalék tápanyagot utódaikban raktározzák, akiket szükség esetén elfogyasztanak.

teljes cikk

Tömeges pusztulások vizsgálata A már kihalt őslényekről, emberelődökről szóló írások gyakran foglalkoznak azzal, hogy a ma élő ember társadalmi és szexuális szokásainak gyökereire rámutassanak. Amerikai kutatók nemrég nyilvánosságra hozott elmélete a mai és a történelem előtti élőlények tömegsírjainak vizsgálatán alapul, és az állatok életviteléről is tájékoztat.

teljes cikk

Csúsztatások a balkán szindróma megítélésében Ugyanakkor az alkalmazott urán bomlási mértéke nem határozható meg pontosan. Az urán nehézfém, a lövedékben a pontos célzást elősegítése érdekében van jelen, biológiai veszélyességét egyrészt az anyag radioaktív bomlása okozza, továbbá néhány egyelőre pontosan még nem ismert biokémiai folyamat. Az emberi szervezetbe az urántartalmú gáz egyrészről belélegzéssel kerülhet, továbbá az emésztőrendszeren, és nyílt sebek felszínén keresztül is felszívódhat. A brit környezetvédelmi normák szerint a biztonságos urántartalom maximum 0,2 mg légköbméterenként. A hivatalos katonai álláspont szerint a katonák ennél kevesebb mennyiségnek vannak kitéve, míg valójában egy harckocsi belsejében tartózkodó tüzér másodpercenként 3 mg szabadon bomló uránt lélegez be.

teljes cikk

Fajképződés napjainkban Egy Ázsiában honos füzike esete iskolapéldája annak, hogyan vezetnek az apró változások fajok képződéséhez. Ez az első alkalom, hogy a kutatók a viselkedési divergencia lépcsőfokainak mindegyikét meg tudták figyelni, a közös ősből kiindulva egészen a már genetikai értelemben is elkülönülő fajokig.

teljes cikk

Energiatakarékos belek A pitonok üres emésztőrendszerrel is sikeresen elvégzik napi teendőiket, miközben minden pillanatban készen állnak arra, hogy az útjukba kerülő zsákmányállatot egészben lenyeljék. Titkuk tágulékony beleik energia-hatékony működésében rejlik, állapították meg német kutatók, akik szerint más táplálkozási stratégia jellemzi a kígyókat, mint azt korábban hitték. A jénai egyetem herpetológusai új elméletet dolgoztak ki a kígyók táplálkozásával kapcsolatban. Korábbi elméletek a "fizet, és aztán kérdez" elvet alkalmazták e lábatlan hüllők étkezésével kapcsolatban. E szerint például a burmai pitonnak (Python molurus bivittatus) energiát kell felszabadítania raktárkészleteiből, vagyis "fizet", mielőtt bekebelezett táplálékának emésztését megkezdi, azaz "kérdez".

teljes cikk

Mély hang, szőrös mellkas A legtöbb nő a mélyen zengő férfihangot látatlanban is szőrös mellkasú emberrel azonosítja – állapították meg holland kutatók. A mélyebb orgánumú férfiakat a nők legtöbbször idősebbnek, erősebbnek, szőrösebbnek, és vonzóbbnak vélik magasabb hangú társaiknál. Ám a csupán telefonbeszélgetés alapján megbeszélt randevúk gyakran meglepetéssel szolgálnak, mivel a bariton hang mögött lakozó külső korántsem olyan impozáns, mint ahogy azt a nők elképzelik.

teljes cikk

Az állatok védelmében – aktivisták és alternatív megoldások Szaporodnak az állatvédők akciói az Egyesült Királyságban – az állatokat érő kegyetlenség ellen tiltakozók legutóbb a Cambridge University új egységének létrehozását hiúsították meg. A megszólaltatott aktivista már most előrevetítette, hogy hiába lép fel az egyetem a laboratórium létrehozását érintő döntés ellen, ők sem adják fel a küzdelmet.

teljes cikk

Mungo Man, az öreg ausztrál Egy hatvanezer éve elhunyt ember, akit mai ausztrál rokonai csak Mungo Man-ként emlegetnek, adja a legújabb aktualitását a fajunk eredetéről folytatott, szűnni nem akaró vitának. Egyetértés most sem alakulhat ki, hiszen az új eredmények az afrikai eredet hipotézisének legutóbbi megerősítésével enyhén szólva nem esnek egybe. A kutatók állítják, hogy Mungo Man a ma ismert legrégebbi ember.

teljes cikk

Arzénkrízis Bangladesben A talajvizek arzénszennyezése a WHO szerint az emberiség történetének legnagyobb, milliókat fenyegető mérgezéséért felelős Bangladesben. A szakértők leszögezték, hogy a lakosság tájékoztatása és a szükséges óvintézkedések bevezetése önmagában kevés, az érintettek egészségügyi állapotának utánkövetését és a vízminőség ellenőrzését addig kell folytatni, amíg végérvényesen el nem múlik a veszély. A krízishelyzeten azonban eddig a nemzetközi összefogás ellenére sem sikerült enyhíteni.

teljes cikk

Tévhitek, antibiotikumok Öt brit közül kettő nincs tisztában azzal, hogy az antibiotikumok indokolatlan szedése ellenálló baktériumtörzsek kialakulásához vezet. Háromból ketten még mindig azt hiszik, hogy a vírusos fertőzéseket is baktériumellenes szerekkel kell kezelni. A férfiak pedig még a nőknél is tájékozatlanabbak az orvosi kérdésekben.

teljes cikk

Mikroalgák - egy fényes karrier kezdete A mikroalgákkal eddig érdemtelenül keveset foglalkozott a tudomány, holott nem volt titok, hogy számtalan gyógyászati lehetőséget rejtő vegyületet termelnek. A hanyagolás hátterében financiális okok álltak, hiszen ezeknek a szervezeteknek a tenyésztése rendkívül nehézkes és költséges, így a gyógyszergyártó cégek a nyilvánvaló hatóanyagok ellenére sem kezdtek intenzív kutatásokba. Egy Hawaii-i biotechnológiai cég, az Aquasearch egy saját fejlesztésű, a létező leggazdaságosabb foto-bioreaktorral megoldotta a problémát, majd rövidesen megállapodást is kötött az új módszerrel nagy mennyiségben kinyerhető hatóanyagok gyógyszerészeti kutatásáról.

teljes cikk

Depresszióellenes gyógyszerek hatására új idegsejtek keletkeznek Sokáig tartotta magát a nézet, hogy míg az emberi szervezet legtöbb sejtje képes megújulni, idegsejtjeink csak pusztulnak. Amerikai idegrendszertani kutatások azonban a közelmúltban azzal a meglepő eredménnyel szolgáltak, hogy holttestekből is nyerhetők olyan agyi őssejtek, amelyekből a különböző idegsejtek, agyszövetek kialakulnak. Most a legfrissebb gyógyszertani kutatások eredményei is megerősíteni látszanak az idegsejtek osztódásának lehetőségét. A Yale University kutatói arról számoltak be, hogy a hosszú távon szedett antidepresszáns gyógyszerek hatására sejtosztódás kezdődik a betegeknek éppen a depresszió következtében elsorvadt agyterületein.

teljes cikk

Fogas kérdés Lehet, hogy a fogazat megfelelő alakulása tette lehetővé az emlősök továbbfejlődését apró cickányszerű őseikből a ma ismert változatos méretű, több földrészt is benépesítő állatokig – derül ki a Pittsburgh-i Természettudományi Múzeum kutatóinak legfrissebb eredményeit bemutató Nature cikkből.

teljes cikk

Brit agyelszívás A sokat emlegetett agyelszívás egyáltalán nem magyar, de még csak nem is kelet-európai jelenség. A brit tudomány is súlyos szerkezeti válságban van, a kutatók elvándorlása pedig ennek a legkomolyabb tünete.

teljes cikk

Veszélyben a világ magbankjai Elképzelhető, hogy az idei évben a világ egyik legnagyobb értéket képviselő köztulajdona, az élelmezésben fontos szerepet játszó félmilliónál is több hagyományos növényfajta az árverésen legtöbbet kínáló vásárló kezébe kerül. Történik mindez akkor, amikor a táplálékhiány újra a vezető hírek közé tartozik. Ha ez valóban bekövetkezik, félő, hogy a változás hosszú távon újra éhínséghez vezet, persze csak a világ legszegényebb országaiban. Ezek a figyelmeztetések az ENSZ élelmezéssel foglalkozó szervezetének, a FAO-nak a legfrissebb előrejelzései nyomán fogalmazódtak meg, mely szerint az utóbbi években első alkalommal, a biztonsági tartalék értéke alá esett a gabonakészlet. A Föld gabonatermelése 2000-ben mindössze 0,3 %-kal növekedett, ami az 1,5%-os népességnövekedést messze alulmúlja. A FAO a krízis csökkentésére máris csúcstalálkozót hívott össze ez év végére. Kétség sem fér hozzá, hogy a magbankok tulajdonlásának kérdése a legfontosabb programpontok között áll majd.

teljes cikk

Elefántrokonok Lehet, hogy az elefántok sosem felejtenek, arra viszont minden okuk megvan, hogy felmenőikkel kapcsolatban kétségeik legyenek. A jelek szerint az afrikai elefántok közelebbi rokonságban állnak a kihalt mamutokkal, mint az indiai elefántokkal. A londoni kutatók tanulmánya azért odáig nem merészkedik, hogy teljes bizonyossággal nyilatkozzon a legnagyobb szárazföldi emlősök örökségéről.

teljes cikk

Ki volt az első Amerikában? Ha felütjük bármelyik szakkönyvet, amely az emberi faj elterjedésének folyamatát taglalja, mindenhol nagyjából ugyanazt az elméletet találhatjuk az Amerikai kontinens benépesítését illetően. Ezek szerint az utolsó jégkorszak során a világtengerek szintje jelentős mértékben lesüllyedt, mivel nagy mennyiségű víz fagyott ki a pólusokon. Ezáltal a Szibériát Alaszkától elválasztó Bering-szoros szárazra került, ami lehetővé tette emberek átjutását Ázsiából az új kontinensre, mintegy 13 ezer - 16 ezer évvel ezelőtt. A gondolat 1589-ben született, mikor José de Acosta, jezsuita misszionárius papírra vetette elképzeléseit az indiánok eredetéről. A későbbi kutatások nyomán az a határozott kép formálódott meg, hogy az első honfoglalók nomád, alapvetően mamutvadász népek voltak, akik hihetetlen sebességgel végigsöpörtek a Tűzföldig, és eközben kiirtották Amerikából a mamutot, valamint más nagyemlősöket is. Az USA területén számtalan lándzsahegyet találtak, Új-Mexikó egyes részein ezek a leletek olyan közönségesek, mint a kaktuszok. A nagy állatok vadászatának előnyeihez nem fér kétség egy ilyen hideg periódusban, az irha és a kinyerhető nagy mennyiségű hús alapfeltétel volt az életben maradáshoz.

teljes cikk

A fejszámolás tanulható? Vannak emberek, akik gond nélkül meg tudnak oldani fejben bármilyen matematikai feladványt. Új kutatások szerint ez a fajta zsenialitás nem veleszületett. Francia és belga szakértők megfigyelései alapján a fejszámolás mesterei egy egyszerű technikát használnak – a hosszú távú memóriájukban tárolják az információkat.

teljes cikk

Drogokkal a drogok ellen Az emberi viselkedés egyre többféle megnyilvánulására tekintenek úgy a szakemberek, mint kémiai vagy lelki kényszer következtében véghezvitt cselekedetekre, amelyek nyomán függőség alakul ki, és egyre nehezebb lesz lemondani róluk. A klasszikusnak számító alkoholizmus és kábítószer-függőség kezelése mellett a gyógyszeres leszoktatás lehetőségét ajánlják kóros étkezési, vásárlási és alvási szokások, a túlzásba vitt szerencsejáték, a rögeszmés szerelmi késztetés, a kockázatkereső magatartás, a dohányzás és a kleptománia ellen is. A Pipacs alábbi összeállításában a leszoktató drogokról lesz szó.

teljes cikk

Oltással az Alzheimer-kór ellen Az Alzheimer-kór a 65 év feletti lakosságnak tíz százalékát érinti, míg a 80 évesnél idősebb korosztályban ez az arány négyszeresére növekszik. A betegséggel összefüggésbe hozott béta-amiloid peptid képződéséért felelős gén mutáns formájában a peptid túltermelését okozza, a felhalmozódó anyag az idegsejtek pusztulásához vezető úgynevezett "szenilis plakkokban" rakódik le. Egerekben azonban a szóban forgó gén módosításával sikerült elérni a plakkok kialakulását. Ezeket az Alzheimer-egereket béta-amiloid peptiddel beoltva az idegsejtek fehérje-lerakódásait kisöprő ellenanyag képződött az állatok szervezetében. A tavalyi kísérlet után most amerikai és kanadai kutatóknak azt is sikerült kimutatni, hogy ez a vakcina mérsékli az egerek korral járó emlékezetvesztését. A rövidtávú memória és a térbeli tájékozódás tesztelésére kialakított kísérleti körülmények mindegyikében jobban teljesítettek azok az egyedek, amelyek átestek a vakcináción. Ezek az eredmények egyértelműnek látszanak ugyan, de még nem kelthetnek túlzott reményeket, hiszen a szenilis plakkok és az elbutulás közötti összefüggés az emberben a mai napig vita tárgyát képezi.

teljes cikk

A fajok együttélésének fizikája A kutatók kétfajos, egy táplálékforrást tartalmazó modell ökoszisztémájukra építettek ki egy számítógépes szimulációt. Amikor a fajok hozzájutnak a forráshoz, szaporodnak, ugyanakkor állandó rátával halnak is meg. A két faj közül A sikeresebb B-nél, mert gyorsabban szaporodik.

teljes cikk

Fényvédelem koralloknak A korallállatkák bőrében lévő fluoreszkáló pigmentek napernyőként védik a korallzátonyok kis csalánozóit. Az eddig éppen a napsugárzás felerősítéséről ismert festékanyagok a megfelelő helyen kifejtett fényvédő hatásukkal akár a túlélést is biztosíthatják.

teljes cikk

A második növényi genom A növényi genetika modellfajának számító Arabidopsis utolsó két kromoszómájának múlt héten közzétett leírásával teljessé váló első növényi genom sokakban ugyanazt a kérdést fogalmazta meg: mikor szekvenálunk már végre egy igazi növényt?

teljes cikk

A világ népeinek utolsó 13 000 éve Miért alakult másként a történelem az egyes földrészeken? Miért pont az európaiak gyarmatosították Amerikát, Ausztráliát és Afrikát, miért nem az utóbbiak Európát? Miért Pizarro jutott el az inkákhoz, miért nem inkább az inka uralkodó épített óceánjáró hajókat, hogy leigázhassa az európaiakat? Ilyesféle fontos és érdekes kérdésekre keresi, és adja meg a választ Jared Diamond Guns, germs and steel címú könyvében.

teljes cikk

Hozzáférhető génkészlet 2. Hosszú levél köröz az interneten azóta, hogy a Celera Genomics biotechnológiai magáncég és a Science tudományos folyóirat között megállapodás jött létre a teljes emberi génkészlet publikálásáról. A levél bioinformatikus szerzője szerint az egyezség rossz ómen a genetikai kutatások jövőbeli alakulására nézve.

teljes cikk

Az első teljes növényi genom A héten a Nature-ben hivatalosan is bejelentették: sikeresen befejeződött az Arabidopsis thaliana szekvenálása. Ezzel az élesztő, egy fonálféreg, az ecetmuslica, harmincnál is több baktérium és az ember mellé a genetika modellfajainak listájára felkerült az első növény is.

teljes cikk

Aszimmetrikus test Szívünk és gyomrunk a test bal oldalán helyezkedik el, májunk és lépünk viszont a jobb oldalon. Senki sem tudja, hogy pontosan miért ebben az elrendeződésben alakulnak ki belső szerveink. Japán kutatók legutóbbi kutatásaik nyomán felállítottak egy eredeti, bár megkérdőjelezhető elképzelést az emberi test aszimmetriájának okáról. Elméletük szerint a korai embrionális időszakban speciális sejtek jobbról balra terelik a testfolyadékot, és ezzel a test bal oldalán elhelyezkedő géneket aktivizálják.

teljes cikk

Hozzáférhető génkészlet Az emberi géntérkép elkészítését megvalósító magáncég, az Applera Corporation-hez tartozó Celera Genomics a múlt héten átadta a feltérképezett gének adatait tartalmazó kéziratot egy vezető tudományos hetilapnak, a Science-nek. A lap megkezdte az adatok helytállóságának szakmai ellenőrzését. Azt tervezik, hogy 2001 elején nyilvánosságra hozzák a teljes genetikai adatbázist. A Celera emellett tárgyalásokat folytat az International Public Human Sequencing Consortium-mal az adatok további publikálásáról.

teljes cikk

Az éghajlatváltozásról másként A légköri szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja az utóbbi évszázadban felmelegedést okozott a Földön. Egy új kutatás szerint azonban nem a korunk fő bűnösének kikiáltott gáz okozta a jégkorszakok váltakozásait. Ez a megállapítás a szerzők szerint nem csak a földtörténeti események megértéshez segít hozzá, hanem további, a szén-dioxid kibocsátásának korlátozásával kapcsolatos kérdéseket is felvet.

teljes cikk

Árulkodó ének A madarak körében a legjobb kilátásokkal rendelkező hímek énekelnek a legszebben. A nádirigók tojói a jelentkezők közül azokat az egyedeket választják előszeretettel, akik a legszélesebb repertoárral rendelkeznek, mert számukra ez a jó sorban való nevelkedés csalhatatlan jele.

teljes cikk

Az emberi faj eredete Fontos molekuláris genetikai megerősítést kapott az emberi faj eredetéről folytatott nagymúltú vita egyik elmélete. Svéd kutatók olyan bizonyítékokat találtak, amelyek a közelmúltbeli afrikai eredet hipotézisét támasztják alá. Ennek értelmében a Homo sapiens valamikor 100-200 ezer éve alakult ki Afrikában, a Szaharától délre, majd onnan evolúciós értelemben a közeli múltban kezdte benépesíteni a Földet, kiszorítva az ott élő archaikus vetélytársakat, így például a neandervölgyi embert. Ezzel a most megerősítést nyert elmélettel szemben álló fő elképzelés az emberi faj eredetét nem egy földrajzi helyhez köti, hanem azt állítja, hogy a modern ember közvetlen elődje a primitív Homo erectus, az átalakulás pedig több helyen következett be, többé-kevésbé egyidőben.

teljes cikk

Afrikai AIDS-járvány "A nyugati multinacionális cégek ajánlata nehéz helyzetbe hozza a szegény afrikai országok lakóit, hiszen az ajánlat elfogadásával bezárják a kaput az indiai gyógyszerek előtt" - jelentette ki Franciose LeGoff, a Nemzetközi Vöröskereszt kenyai részlegének igazgatója. Jelenleg a Nemzetközi Vöröskereszt 2 millió önkéntese dolgozik Afrikában az AIDS krízis megoldásán, közülük 100 ezren maguk is HIV pozitívak, vagy AIDS-betegek. Az Orvosok Határok Nélkül (Medecins Sans Frontieres MSF) nemzetközi segélyszervezet álláspontja szerint a nagy gyógyszergyártóknak nem volna szabad eltéríteni látszólag kedvező ajánlataikkal az afrikai országokat a még olcsóbb lehetőségek számbavételétől. "Életbevágóan fontos, hogy az AIDS gyógyszerekhez való hozzájutás jogi feltételeit maximálisan kiterjesszék az adott országokban, hogy valamennyi rászoruló, még a legszegényebbek is, részesülhessenek ellátásban" - fogalmazta meg nyilatkozatában az MSF. "Vajon miért nem ajánlották fel a nyugati vállalatok ingyen a gyógyszerek előállításának licence jogát a kenyai cégeknek?" - kérdi a MSF. - "A kenyai gyógyszeripar képes lenne a megfelelő minőségben legyártani azokat."

teljes cikk

Vízmérgezés Ecstasytól - a halálos csekély mennyiség Mary Forsling az Ecstasy fogyasztás egy másik veszélyére is felhívta a figyelmet. Ez a veszély a fogamzóképes nőket érinti. A menstruációk közötti időszakban termelődő ösztrogén ugyanis szintén vízfelvételre sarkallja a szervezetet, és ezzel az Ecstasyhoz hasonló módon károsítja az idegrendszer ásványi anyag forgalmát. "A legjobb az lenne, ha senki sem fogyasztana Ecstasy-t"- mondja Forsling. "De ha már az emberek mindenképpen szednek amfetamin származékokat, legalább arra figyeljenek oda, hogy ne igyanak túl sok vizet, akármennyire is szomjasak, vagy pedig izotóniás, sóban gazdag italok fogyasztásával akadályozzák meg testfolyadékaik felhígulását"

teljes cikk

Interjú Paul Crutzen-nel Cruzten Németországban él, egy kis egyetemi városban Mainz mellett. Ennek ellenére alapvetően kozmopolitának tartja magát. Talán éppen ez a szemlélet segítette abban, hogy egy olyan igazán nemzetközi ügynek szentelje magát, mint a földi éghajlat problémája.

teljes cikk

Apasági viszonyok A hűség az álltavilágban is bonyolult kategória. Bart Kempenaers megfigyelései szerint az általa tanulmányozott fecskefaj hímjei párjuktól távol agglegénynek mutatkoznak, ha az újabb család alapítására már nem érzik alkalmasnak magukat, de az utódnemzésre még igen.

teljes cikk

Védtelen férfiak Egy meglepő, a nemek közötti különbségeket feltáró új tanulmány szerint az elvált vagy különélő férfiak gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint a kapcsolatban élők, míg a nőket házasságuk felbomlása nem készteti öngyilkosságra.

teljes cikk

Alvási bulimia Vizsgákra készülő diákok, határidős munkát végző emberek hajlamosak arra, hogy átvirrasztott éjszakákon, az utolsó órákban próbáljanak meg behozni minden lemaradást. A Harvard University pszichiáterei szerint jobban tennék, ha inkább aludnának.

teljes cikk

Megfázás vagy rák? A megfázást okozó vírusok laboratóriumi körülmények között szövettenyészetekben rákos elburjánzást okoztak, míg az embert legfeljebb tüsszentésre sarkallják. Az immunrendszer sejtjei az élő szervezetben ugyanis észlelik a vírusok által megváltoztatott sejteket, és elpusztítják azokat.

teljes cikk

Génterápia cukorbetegeknek A cukorbetegség kezelésében bíztató sikereket értek el egy gén beültetésével, egyelőre még csak állatkísérletekben. Amennyiben ez a génterápiás megoldás az emberi szervezetben is beválna, nem lenne többé szükség az állandó inzulin-injekciókra. A felfedezést bejelentő koreai kutatók cukorbeteg patkányokon vizsgálták, hogyan lehet a beteg szervezetet inzulin-analóg anyag termelésére késztetni, ráadásul úgy, hogy annak termelése a vércukorszinttel összhangban álljon. Ehhez az inzulin génjét egy genetikailag módosított vírussal jutatták be a rágcsálókba.

teljes cikk

Terjeszkedő tengerek A világtengerek melegedése már most hatással van a partvidékeken élő populációkra és ökoszisztémákra. Egyes mérések szerint az óceánok hőmérséklete még a vártnál is gyorsabb ütemben nő.

teljes cikk

Génvásár Tonga lakói eladják génjeiket egy biotechnológiai társaságnak. Miután a szigetország kormánya megállapodott az egészségügyi adatbázis létrehozásával foglalkozó ausztrál Autogen céggel, most vérmintákat gyűjtenek a későbbi DNS-tesztekhez. A gének birtokosává váló cég vezetője, Greg Collier elárulta, hogy további csendes-óceáni szigetekkel is hasonló tárgyalásokat folytatnak, de az országokat egyelőre nem kívánta pontosan megnevezni.

teljes cikk

Veszélytelen diagnózis Méhen belüli beavatkozás nélkül is meghatározhatóvá vált a Down-kór. Kínai kutatók által kifejlesztett új diagnosztikai módszer lehetővé teszi, hogy az anya vérének elemzéséből meghatározzák, a születendő gyermek szenved-e valamely genetikai rendellenességben, vagy sem.

teljes cikk

Privátdzsungel - tavalyi emlék Évekkel ezelőtt átmeneti időre valahogy hozzám került egy válóokként megjelölt, de azért nem túl nagy létszámú kétéltű- és hüllőgyűjtemény egy része. Azt a házasságot a kígyók, békák elajándékozása sem menthette meg, mindenesetre a kirgiz teknős, a békák és a gőték nálam ragadtak. A teknős végül is jól elvan, ilyenkor egy avarral bélelt dobozban alszik a pincében tavaszig. A gőtéket még a teljes napfogyatkozás előtt sikerült visszavadítani. A békák közül már csak egy távol-keleti eredetű unkával, Zsolttal élek együtt.

teljes cikk

Perelnek a géndonorok Beperelik a kutatót és annak korábbi alkalmazóját azok a családok, akiknek örökletes betegségben elhunyt gyermekeiből géneket vontak ki. A felperesek azt állítják, hogy a génekre vonatkozó szabadalmi jog korlátozza a szűrővizsgálatokat és a későbbi kutatásokat.

teljes cikk

Interjú Paul Crutzen-nel Az amputáción átesett betegek gyakran arról panaszkodnak, hogy az eltávolított végtag csillapíthatatlanul fáj. Ez a jelenség a fantom-fájdalom. A fájdalomnak erre a különleges fajtájára eddig még nem volt gyógymód. Német kutatók azonban nemrég felfedezték, hogy a végtag-csonk ingerlésével egyidejű aktív gondolkodás a fájdalmat mérsékelheti.

teljes cikk

Természetellenes szelekció Miközben hazánkban Darwin aktualitását az adja, hogy a nyár elején Kampis György új fordításában a boltokba került A fajok eredete, talán keveset tudunk arról, mi zajlik a tengerentúlon. A kreacionizmus újvilági virágzásának gyökereihez egészen Darwinig vissza kell nyúlnunk.

teljes cikk

Bioszférikusok - Interjú Jack Corliss-szal Tengerfenéki kőzeteket vizsgáló geológusként indult. 1977-ben az Alvin tengeralattjáró Galapagosz-szigetek környéki expedíciója során, a korallszirtek alatt 2500 méter mélyen hőforrásokra bukkant, és környékükön felfedezte az első, napfénytől teljesen elzártan működő mélytengeri élővilágot a Földön. Kutatásai ezután a földi élet keletkezésének megértésére irányultak, amelyhez a pénzt a NASA Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgáló programja adta. Ugyanebből az anyagi forrásból merített a Jack Corliss tudományos irányításával Arizonában létrehozott Bioszféra 2 projekt. Két évig élt együtt egy alig két hektáros területen felépített, külvilágtól elzárt ökoszisztémában egy embercsoport úgy, hogy környezetükkel semmilyen anyag-, energia- és információforgalmat nem bonyolítottak le. Corliss professzor jelenleg Budapesten dolgozik, a természet összetett rendszereinek működése során megfigyelt jelenségeknek a társadalmi rendszerekre alkalmazott számítógépes modellezésén.

teljes cikk

Állatagy-robot kiméra Halagyat használnak amerikai kutatók egy robot viselkedésének ellenőrzésére. A napokban nyilvánosságra hozott kutatási eredmények segíthetnek többek között abban is, hogy olyan új, "intelligens" műlábak készüljenek, amelyek vissza tudnak jelezni viselőjük központi idegrendszerének. Sandro Mussa Ivaldi és kutatócsoportja, a Rehabilitation Institute of Chicago munkatársai olyan agy-robot szerkezetet állítottak elő, amellyel a mozgás fejlődését tudják vizsgálni. A kutatás célja annak megértése, hogyan változik az idegi hálózat, és mennyire plasztikusan reagál a sérülésekre.

teljes cikk

Újra tananyag lesz az evolúció A közelmúltban az amerikai Kansas állam oktatási testületének megválasztásakor az állam lakói elutasítottak három konzervatív jelöltet. "Azt hiszem, első feladatunk az lesz, hogy az állami iskolákban visszaállítsuk az evolúció oktatását" - nyilatkozott az egyik újonnan delegált tag. Vagyis a januárban új összeállításában működésbe lépő testület várhatóan eltörli majd a jelenleg érvényben lévő antievolúciós tantervet. A kérdés körül kialakult vita egy nem várt eredményt is hozott. A felsőoktatásban dolgozók közreműködésével - akik korábban az alap- és középfokú oktatás elveinek kialakításában semmilyen szerepet nem játszottak-, mostanra Kansas államban már az ország egyik legerősebb, az evolúciós elméletre építő tudományos tantervének kidolgozásán munkálkodnak.

teljes cikk

Gének a szabadalmi hivatal előtt Az élő szervezeteknek már több mint 500 ezer génje védett vagy éppen szabadalmaztatás alatt áll. Csak az utolsó hónapban az ember genetikai kódjának 34 ezer darabjára nyújtottak be igényt, állítja az angliai Guardian számára tanulmányt készítő GeneWatch cég képviseletében Sue Mayer. "A legdöbbenetesebb az, hogy milyen gyorsasággal és milyen mértékben zajlanak a szabadalmaztatások" - nyilatkozta Mayer a lapnak. "Ha nem változnak meg a szabályok, néhány éven belül azon vesszük észre magunkat, hogy a tudás és az információ jelentős része magánkézben lesz."

teljes cikk

A biotechnológusokat nem érdekli a közvélemény A gyógyszergyártó és biotechnológiai cégek jövőbeni terveire vajmi kevés hatással van a közvélemény. Ezt maguk a vállalatok képviselői vallják be, ezzel adva hangot az akadémikus állásponttal gyökeresen ellenkező véleményüknek.

teljes cikk

Agybank polcokon A világ legnagyobb emberi agy-gyűjteményét a Massachusetts-i McLean kórházban tárolják. A két kórteremből átalakított szoba egyikének falait a plafonig polcok borítják, rajtuk halványsárga formaldehiddel töltött, számozott üveghengerek sorakoznak. Mindegyikben egy fél agy úszik, összesen 4000 darab. A másik szobában mínusz 80 fokos hideget biztosító hűtőrendszer zümmög folyamatosan - váratlan áramkimaradás esetén azonnal beindul a tartalék generátor -, itt őrzik az agyak másik féltekéjét, darabokban.

teljes cikk

Melegítő erdők Az ökoszisztémák szén-dioxid felvétele kényes egyensúlyon alapuló folyamat, amelyet a természetes vegetációpusztulás is meghatároz. Az erdők kivágása természetes szénnyelőktől fosztja meg a bolygót, ami a légkörben maradó gázok révén növeli a felmelegedést. Egy angliai éghajlatkutató intézet munkatársa, Richard Betts figyelmét a növényzet egy másik, az éghajlat alakításában szintén fontos tulajdonsága ragadta meg: az albedó.

teljes cikk

Látható ember A texasi gyilkost, Joseph Paul Jernigant 1994-ben végezték ki Dallasban. Ez a dátum egyben a bűnöző új, virtuális életének kezdetét is jelzi. A 38 éves férfi holtában kiváló anatómia tanárrá, a sebészgyakornokok páratlanul hatékony oktatójává vált. Jernigan kivégzésével ugyanis egy időben indult az amerikai National Library of Medicine "látható ember" programja, a Visible Human Project. Ekkor készítették el a 15 gigabájt méretű adatbázist a gyilkos fagyasztott holttestéből nyert 1878 darab metszet leképezésével. Egy évvel később elkészült társa, a "látható asszony" metszetgyűjteménye is.

teljes cikk






üres
© pipacs.hu
webmester